Légicsaták a fapadosok repülőtéri kedvezményei miatt

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Nem veszélyezteti a Magyarországra repülő alacsony tarifájú légitársaságok működését az Európai Bizottság precedensértékűnek tekintett határozata, amelyben a fapados cégeknek nyújtott állami támogatások ellen foglalt állást - közölték a hvg.hu-val a légitársaságok képviselői.

Az ír Ryanair légitársaságnak várhatóan vissza kell fizetnie annak a 15 millió eurós támogatásnak a nagy részét, amelyet Belgium vallon régiójától és a charleroi-i repülőtér működtetőjétől kapott - határozott az Európai Bizottság kedden. A Ryanair azért kapta a támogatást, hogy a Brüsszeltől délre fekvő, gazdaságilag hátrányos helyzetű Charleroi repterét tegye meg hálózata kontinentális központjává. A bizottság szerint Charleroi utasonként egy eurós leszállási és egy eurós kiszolgálási illetéket számlázott az ír cégnek, amely összeg a fele, illetve a második illetékfajtánál a tizede a szokásos díjaknak.

Ez a kedvezmény a bizottság szerint az európai szabályokkal szemben jogtalanul biztosított versenyelőnyt a Ryanairnek, mivel más légitársaság nem jutott hasonló kedvezményekhez. A bizottság közleménye elismeri, hogy a megállapodások előnyösek voltak a fogyasztók számára, de hozzáteszi, hogy bármelyik cég tud árakat csökkenteni állami támogatásokkal. A precendensértékű döntéstől az EU azt várja, hogy átláthatóbbá válik a fapados légitársaságok és az aránylag kicsi vidéki repterek közötti együttműködés, illetve a fogyasztók könnyebben igazodhatnak el a viteldíjak között.

Hevesen tiltakozik viszont a Ryanair, amely Michael O’Leary vezérigazgató szerint fellebbezni fog a döntés ellen az Európai Bíróságon. A cég közleménye szerint a döntés katasztrofális hatással lesz az alacsony tarifájú társaságokra, és megakadályozza, hogy az állami vagy önkormányzati kézben lévő repterek felvehessék a versenyt a privát tulajdonban lévő társaikkal. „A charleroi-i reptér öt éve még üresen pangott, és ha akkor hozzák ezt a döntést, még ma is kihasználatlan lenne” - mondta O’Leary. „Elképzelhetetlen, hogy a bizottság határozza meg, a McDonalds például mekkora kedvezményben egyezik meg a beszállítóival a termékei árának csökkentése érdekében” - tette hozzá a vezérigazgató.



Csendesebb horizont az EU-tól keletre



A Közép-Európában - és ezen belül Magyarországon is - tevékenykedő fapados társaságok higgadtan fogadták a döntést, amely szerintük nem fogja befolyásolni itteni működésüket, még a régió országainak májusi EU-csatlakozása után sem. „A vidéki repterek kínálhatnak átlátható, és minden szereplő számára elérhető kedvezményeket, amelyek így nem tekinthetők szubvenciónak” – mondta a hvg.hu-nak Christian Mandl, a pozsonyi, kassai és budapesti bázisairól összesen 14 városba repülő SkyEurope vezérigazgatója. Szerinte a legtöbb közép-európai régió és önkormányzat egyébként sincs abban a helyzetben, hogy a belgához hasonló támogatást adjon a vidéki reptereire költöző társaságoknak.

A németországi Köln-Bonn reptérről és Stuttgart-Echterdingenből 22 országba repülő Germanwings szerint a bizottsági döntés segíthet abban, hogy az utasok a rejtett támogatásoktól megtisztított árakat tudják összehasonlítani - közölte a hvg.hu-val Heinz Joachim Schöttes, a társaság szóvivője. Szerinte a Germanwings nem követi a Ryanair stratégiáját, és nem vidéki kisvárosok repülőtereire költözteti regionális bázisait. A svéd SAS hagyományos tarifájú légitársaság fapados leánya, a Snowflake sem alakított ki bázisokat vidéki városokban, és legtöbb járatát Stockholmból és Koppenhágából indítja - tudatta Ludmilla Lindecrantz, a társaság kommunikációs vezetője.

„Nem biztos, hogy kedvezményekkel kell versenyezni a légitársaságok kegyeiért” – mondta a hvg.hu-nak Zóka István, a Balaton közelsége miatt a charterjáratok üzemeltetői körében népszerű sármelléki reptér igazgatója. Szerinte a reptér partnerei sokat adnak a kiszolgálás gyorsaságára és minőségére is. Zóka szerint a jelentős fejlesztésekre szoruló repülőtér tulajdonosai, Sármellék és Zalavár önkormányzata, nem tervezik, hogy bármiféle támogatással csalogatják ide a fapados cégeket. Sőt, a szerény anyagi helyzetben lévő két település inkább befektetőket látna szívesen, mert saját forrásból nem lesz képes a reptér felújítására. Hírek szerint egy ír befektető már ajánlatot tett a reptér üzemeltetésére, de Zóka nem árulta el, vajon a korábban már ide napi járatok indítását is tervező Ryanair lehet-e ez a befektető.



Fapados kontra hagyományos



A felháborodott Ryanair szerint a bizottsági döntésből a hagyományos „dinoszaurusz”-légitársaságok és az őket kiszolgáló, Brüsszeltől 12 kilométerre található Zaventem repülőtér profitálhat leginkább. Ez a reptér panaszolta be ugyanis a Ryanairt még 2001-ben. A panasz keddi elbírálásának eredménye egyébként tovább fokozhatja a hagyományos és olcsó légitársaságok között feszülő ellentéteket, és végül egymás mellett csatasorba állíthatja a fapadosokat.

A Ryanair legfőbb riválisának tekintett brit EasyJet csütörtöki közleményében megerősítette, hogy nem osztja ír versenytársa aggodalmait a bizottsági döntés miatt, de megdöbbenve értesült az Európai Légitársaságok Szövetségének (AEA) kritikájáról. Az AEA szerint „egyszerűen elfogadhatatlan”, hogy állami szubvenció segítségével tereljék át az ügyfeleket magántulajdonú társaságoktól egy másik magántulajdonú társasághoz – nevezetesen a Ryanairhez. „Nem ez, hanem az AEA reakciója elfogadhatatlan, főképp azután, hogy a nemzeti légitársaságok politikai akaratból több milliárdos támogatásban részesültek az utóbbi években” – tette hozzá az EasyJet.