A versenytanács közlemény szerint az Oktatási Minisztérium 2002. április 3-án közbeszerzési eljárást írt ki a Kaposvári Egyetemen felépülő hallgatói multifunkcionális központra, oktatási és szolgáltatói férőhelyekre, valamint informatikai központra. A tenderen más cégek mellett a Középületépítő és a Baucont is elindult, az utóbbi a Klíma-Vill Kft.-vel (azóta Rt.) alkotott konzorciumban. A pályázatok előzetes elbírálását követően csak e két vállalkozást kérték fel ajánlattételre.
A verseny-felügyeleti eljárás során a tanács megállapította: a Baucont és a Középületépítő a végső ajánlattételt megelőzően megállapodást kötött arról, hogy a nyertes a vesztes félnek alvállalkozói megbízást, illetve pénzbeli kárpótlás formájában ellentételezést biztosít.
A GVH birtokába került alvállalkozói tükörszerződések minden elemükben azonos tartalmúak voltak, csak a megbízó és megbízott cserélt helyet.
A közbeszerzési törvény a vizsgált időszakban nem tiltotta azt, hogy az eljárásban versenytársként induló cégek a megbízás elnyerését követően műszaki vagy kapacitás-kihasználtsági okok miatt egymást bevonják a munka megvalósításába, és ez a magatartás önmagában véve a versenyjogot sem sértené. Az ajánlattétel során, az eredményhirdetés előtt titokban megkötött tükörszerződések azonban ezzel nem magyarázható, céljuk a gazdasági verseny egyik fontos hajtóerejének, a vesztés kockázatának csökkentése volt – áll a GVH közleményében.
A verseny-felügyeleti eljárás során a tanács megállapította: a Baucont és a Középületépítő a végső ajánlattételt megelőzően megállapodást kötött arról, hogy a nyertes a vesztes félnek alvállalkozói megbízást, illetve pénzbeli kárpótlás formájában ellentételezést biztosít.
A GVH birtokába került alvállalkozói tükörszerződések minden elemükben azonos tartalmúak voltak, csak a megbízó és megbízott cserélt helyet.
A közbeszerzési törvény a vizsgált időszakban nem tiltotta azt, hogy az eljárásban versenytársként induló cégek a megbízás elnyerését követően műszaki vagy kapacitás-kihasználtsági okok miatt egymást bevonják a munka megvalósításába, és ez a magatartás önmagában véve a versenyjogot sem sértené. Az ajánlattétel során, az eredményhirdetés előtt titokban megkötött tükörszerződések azonban ezzel nem magyarázható, céljuk a gazdasági verseny egyik fontos hajtóerejének, a vesztés kockázatának csökkentése volt – áll a GVH közleményében.