Az EP legutóbbi jelentése, amelyben élesen kritizálják és kétségbe vonják a román kormány törekvéseit, hideg zuhanyként érte a román politikusokat. A brüsszeli csúcstalálkozón Ion Iliescu román államfő és Adrian Nastase miniszterelnök megtettek mindent annak érdekében, hogy meggyőzzék az unió vezetőit: Románia 2007-re tervezi az uniós csatlakozáshoz szükséges kritériumok teljesítését. Ugyanis a napokban a Nastase-kormányzat ismét magyarázkodásra kényszerült. Románia legnagyobb problémája a korrupció – nyomatékosította Emma Nicholson, az Európai Parlament Romániával foglakozó jelentéstevője, a már sokszor elhangzott megróvást. Érthető tehát a román politikusok aggodalma, hiszen a 2007-es csatlakozáshoz fűzött remények ismét szétfoszlóban lehetnek. A jelentésben az áll, hogy komoly nehézségek merültek fel a csatlakozási feltételek teljesítését illetően, s hiába tett az ország komoly lépéseket a korrupció elleni küzdelemben, biztosította a szabad törvénykezést és a sajtószabadságot, mindez még mindig kevésnek bizonyul.
Az elmarasztaló Nicholson-jelentés a román csatlakozási stratégia újragondolását javasolja. Az EP új célokat tűzött ki Románia számára, melyek különös figyelmet fordítanak a problémás területekre, azaz a korrupció teljes felszámolására, a gyerekkereskedelem felfüggesztése, és a jogállamiság szabályainak betartására. Új célként szerepel az is, hogy a román és a bolgár csatlakozás kérdését külön tárgyalják. Bulgária már többször is jelezte nemtetszését amiatt, hogy a lassabban fejlődő országokkal sorolják egy csoportba.
Emma Nicholson legnagyobb felháborodását az a tény váltotta ki, hogy Nastase személyesen segítette 105 román gyerek olaszországi örökbefogadását, miután egyeztetett Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel. „Románia tudatosan vezette félre az EU illetékeseit az örökbefogadások ügyében. Ám minden terhelő bizonyíték ellenére nem akartuk keresztre feszíteni Romániát.” Köztudott, hogy eddig egyetlen ilyen ügy sem került felgöngyölítésre az illetékes bűnüldöző szervek részéről, igaz, most kirobbant a botrány, de ez csak a jéghegy csúcsa – fogalmazott Nicholson. Nem az a probléma, hogy a gyerekek örökbefogadása rossz dolog lenne, sokkal inkább az, hogy korrupt eljárásokra alapozták, s így ez egyértelműen gyerekkereskedelemnek minősül.
A történtekre reagálva az árva gyermekek védelmére és örökbefogadásuk szabályozására törvénycsomagot fogadtak el Romániában, az EU részéről folyamatosan érkező bírálatok hatására pedig a kormány átalakításáról is döntöttek. A legfőbb változást az új igazságügyminiszter, Rodica Stanoui személye jelenti, akit az unió szemelt ki erre a posztra, bízva a korrupció sikeres felszámolásában. A csatlakozási folyamatok irányításával Ioan Talpest, egykori nemzetbiztonsági tanácsadót bízták meg, aki a napokban bebizonyította, hogy igencsak keveset tud az unióról, valójában még azzal sincs tisztában, hogy hány csatlakozási fejezetet zártak le eddig. Beiktatása után nehezen tudott megbirkózni olyan újságírói kérdésekkel, mint például azzal, hogyan is áll az ország a regionális politikával, vagy hogyan ítéli meg az unió Romániát és Bulgáriát. Az EU tisztviselők alig tudták és akarták leplezni csalódottságukat Talpes kinevezése miatt, akinek jelenléte szerintük csak hátráltatja a csatlakozási folyamatot.
A másik feketepontot az észak-erdélyi autópályáért kapta Románia. Érthető az Európai Bizottság felháborodása amiatt, ahogy a román kormány megegyezett az amerikai érdekeltségű Bechtel céggel egy 2,5 milliárd dolláros útépítési beruházásról. Az EU azt kifogásolta, hogy a román kormány közbeszerzési eljárás nélkül ítélte oda az amerikai cégnek az üzletet.
Az uniós álláspont szerint, ha a román fél várt volna a csatlakozásig az autópálya építésével, akkor azt az EU alapjaiból lehetne finanszírozni, s nem a csatlakozási alapokból (mely az előbbieknek csak negyede). Ami a legfontosabb, európai vállalkozók kaparinthatnák meg a szerződést – írja az Oxford Analytica. Elemzők szerint az ilyen esetek kétségbe vonják, hogy Románia hamarosan megkaphatja a működő piacgazdaság minősítést. Az EB kételyei leginkább abban gyökereznek, hogy az unió alapértékeiről mondana le, ha egy olyan országot engedne soraiba, amelyben az igazságügy irányítása még mindig egy elit csoport kezében van, ahol a demokrácia továbbra is különféle akadályokba ütközik, és ahol a gazdaság főbb mozgatórugói egy szűk érdekcsoport –vélik a brit szakértők.
Az elmarasztaló Nicholson-jelentés a román csatlakozási stratégia újragondolását javasolja. Az EP új célokat tűzött ki Románia számára, melyek különös figyelmet fordítanak a problémás területekre, azaz a korrupció teljes felszámolására, a gyerekkereskedelem felfüggesztése, és a jogállamiság szabályainak betartására. Új célként szerepel az is, hogy a román és a bolgár csatlakozás kérdését külön tárgyalják. Bulgária már többször is jelezte nemtetszését amiatt, hogy a lassabban fejlődő országokkal sorolják egy csoportba.
Emma Nicholson legnagyobb felháborodását az a tény váltotta ki, hogy Nastase személyesen segítette 105 román gyerek olaszországi örökbefogadását, miután egyeztetett Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel. „Románia tudatosan vezette félre az EU illetékeseit az örökbefogadások ügyében. Ám minden terhelő bizonyíték ellenére nem akartuk keresztre feszíteni Romániát.” Köztudott, hogy eddig egyetlen ilyen ügy sem került felgöngyölítésre az illetékes bűnüldöző szervek részéről, igaz, most kirobbant a botrány, de ez csak a jéghegy csúcsa – fogalmazott Nicholson. Nem az a probléma, hogy a gyerekek örökbefogadása rossz dolog lenne, sokkal inkább az, hogy korrupt eljárásokra alapozták, s így ez egyértelműen gyerekkereskedelemnek minősül.
A történtekre reagálva az árva gyermekek védelmére és örökbefogadásuk szabályozására törvénycsomagot fogadtak el Romániában, az EU részéről folyamatosan érkező bírálatok hatására pedig a kormány átalakításáról is döntöttek. A legfőbb változást az új igazságügyminiszter, Rodica Stanoui személye jelenti, akit az unió szemelt ki erre a posztra, bízva a korrupció sikeres felszámolásában. A csatlakozási folyamatok irányításával Ioan Talpest, egykori nemzetbiztonsági tanácsadót bízták meg, aki a napokban bebizonyította, hogy igencsak keveset tud az unióról, valójában még azzal sincs tisztában, hogy hány csatlakozási fejezetet zártak le eddig. Beiktatása után nehezen tudott megbirkózni olyan újságírói kérdésekkel, mint például azzal, hogyan is áll az ország a regionális politikával, vagy hogyan ítéli meg az unió Romániát és Bulgáriát. Az EU tisztviselők alig tudták és akarták leplezni csalódottságukat Talpes kinevezése miatt, akinek jelenléte szerintük csak hátráltatja a csatlakozási folyamatot.
A másik feketepontot az észak-erdélyi autópályáért kapta Románia. Érthető az Európai Bizottság felháborodása amiatt, ahogy a román kormány megegyezett az amerikai érdekeltségű Bechtel céggel egy 2,5 milliárd dolláros útépítési beruházásról. Az EU azt kifogásolta, hogy a román kormány közbeszerzési eljárás nélkül ítélte oda az amerikai cégnek az üzletet.
Az uniós álláspont szerint, ha a román fél várt volna a csatlakozásig az autópálya építésével, akkor azt az EU alapjaiból lehetne finanszírozni, s nem a csatlakozási alapokból (mely az előbbieknek csak negyede). Ami a legfontosabb, európai vállalkozók kaparinthatnák meg a szerződést – írja az Oxford Analytica. Elemzők szerint az ilyen esetek kétségbe vonják, hogy Románia hamarosan megkaphatja a működő piacgazdaság minősítést. Az EB kételyei leginkább abban gyökereznek, hogy az unió alapértékeiről mondana le, ha egy olyan országot engedne soraiba, amelyben az igazságügy irányítása még mindig egy elit csoport kezében van, ahol a demokrácia továbbra is különféle akadályokba ütközik, és ahol a gazdaság főbb mozgatórugói egy szűk érdekcsoport –vélik a brit szakértők.