Az idei év első három hónapjában a 229 magyar város 83 százalékának volt önálló internetes megjelenése, míg a 22 megyei jogú város mindegyike, a 23 fővárosi kerület közül pedig 22 volt elérhető a neten – írja a GKI Gazdaságkutató Rt. legfrissebb jelentésében. Összességében a 275 megvizsgált önkormányzat 86 százalékának volt honlapja, amelyen 70 százalékuk általános információkat közöl, 44 százalékuk beszámol az önkormányzat vagy hivatal szervezeti felépítéséről, turisztikai információval 40 százalékuk szolgál. A GKI kiemeli, hogy az önkormányzati portálok csupán 20 százaléka ad hírt a képviselőtestület munkájáról, s a legkritikusabb pont a testületi, bizottsági és kisebbségi ülések jegyzőkönyvének online dokumentálása. További gyengeség, hogy a települési oldalak alig 35 százalékának van idegen nyelvű verziója.
A honlapot nem tartó 39 városi önkormányzat gazdasági és közigazgatási fejlettsége jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, és közel harmadannyi a lakosaik lélekszáma a honlapot üzemeltetőkhöz képest – írja a GKI. A Közép-Dunántúlon az önkormányzatok 93 százalékának van önálló honlapja, míg ez a szám az Észak-Alföldön a legalacsonyabb (78 százalék).
Bár a vizsgált önkormányzatok közel egynegyede (59 település) tesz közzé honlapján letölthető űrlapokat, a GKI szerint itthon csak 15 olyan városi önkormányzat van, amelynek oldalán már lehetőség van elektronikus ügyintézésre is. Ezek közé tartozik többek között Balassagyarmat, Budakeszi, Kazincbarcika, Miskolc, Szentendre, Sopron és Pécs. A GKI szerint e szolgáltatások egyelőre csak lakossági bejelentésekre korlátozódnak, ám 2005-ig az EU csatlakozás eredményeként az e-ügyintézés és az e-önkormányzatok köre bővül.
A pécsi oldalon többek között a különféle adónemek bevallásához szükséges adatlapok tölthetők le, bár visszajuttatni ezeket már csak faxon vagy személyesen lehet. Hat lépésben okmányirodai időpontot is foglalhatnak a pécsiek, amelyet egy, az e-mail címükre eljuttatott azonosító kóddal igazolnak a hivatalban. A pécsi honlap az elektronikus ügyintézés iránti igényt firtató egyik szavazásának eredménye szerint a polgárok 61 százaléka részesítené előnyben az online ügyintézést a hagyományossal szemben.
„Ehhez rengeteg pénz kell” – emelte ki a hvg.hu-nak a legnagyobb akadályt Aradi Péter, a pécsi oldalt készítő EUNet 2000 Regionális Informatikai Kht. ügyvezetője. A város 1997 óta létező honlapját tavalyi alapítása óta működtető kht. idén a Nemzeti Fejlesztési Terv operációs programja keretében kiírt EU-támogatásra pályázik, amely fedezné a 620 millió forintosra tervezett internetes fejlesztés költségének több mint 80 százalékát. A tervek szerint 2006 végére a pécsi lapon már kétirányú e-ügyintézésre is sor kerülhetne, azaz a letöltött dokumentumokat elektronikus úton is vissza lehetne küldeni. Ezt pedig további – ma még futurisztikusnak tűnő – szolgáltatások bevezetése követhetné: az ügyfelek elektronikus úton is befizethetnék a különféle illetékeket, illetve online követhetnék nyomon a dokumentumok és ügyek feldolgozását.
Az utóbbi szolgáltatásokat is kínáló oldalak az önkormányzati honlapok az Európai Unió ajánlásai alapján kialakított négy fejlettségi szintje közül a legmagasabbikon állnak. Őket követik az egyirányú, illetve kétirányú ügyintézést is lehetővé tevő települési honlapok. Az első – azaz fejlettséget tekintve a legalacsonyabb – szinten pedig a csak információkat közlő statikus oldalak vannak. Ebből van itthon a legtöbb: a 236 önkormányzati honlap közül a GKI szerint hozzávetőleg 180 statikus.
A kormányzati törekvések ellenére továbbra is a szigetszerű működés jellemzi a hazai önkormányzatok internetes fejlesztéseit – foglalja össze a GKI jelentése. Ez a hatás- és feladatkörök közötti elégtelen informatikai integrációnak, az informatikai képzés hiányának, illetve az alacsony informatikai „írástudásnak” a következménye. Az elektronikus aláírás hiányában az önkormányzatok az adatvagyon másodlagos hasznosítására nem lesznek képesek – ezt a GKI szerint az is gátolja, hogy a helyi adatvagyon jelentős része felett nem az önkormányzatok rendelkeznek.
„Az internetes ügyintézés beindítása nagyon nagy átalakulást kívánna a hivatalok 'offline' szervezetében és működésében” – mondta a hvg.hu-nak Bakos Bálint, az önkormányzati ügyfelekkel is kapcsolatban álló Econet.hu Informatikai Rt. vezérigazgató-helyettese. A kormányzati portál mellett a Budapest II. és XVIII. kerületének internetes megjelenésén is dolgozó Econet.hu helyettes vezetője szerint sokat segítene a települések online fejlődésében a polgárok szemléletének megváltoztatása, illetve az informatikai fejlesztéseknek az egyébként merev hivatali munkarendből való kiemelése, kiszervezése. „A pénz kérdése valójában háttérbe szorul” – tette hozzá Bakos, aki nem túl optimista a kilátásokat illetően. Szerinte a következő években is csupán kísérleti üzemben indulhatnak e-ügyintézésre is alkalmas önkormányzati portálok.
A honlapot nem tartó 39 városi önkormányzat gazdasági és közigazgatási fejlettsége jóval alacsonyabb, mint az országos átlag, és közel harmadannyi a lakosaik lélekszáma a honlapot üzemeltetőkhöz képest – írja a GKI. A Közép-Dunántúlon az önkormányzatok 93 százalékának van önálló honlapja, míg ez a szám az Észak-Alföldön a legalacsonyabb (78 százalék).
Bár a vizsgált önkormányzatok közel egynegyede (59 település) tesz közzé honlapján letölthető űrlapokat, a GKI szerint itthon csak 15 olyan városi önkormányzat van, amelynek oldalán már lehetőség van elektronikus ügyintézésre is. Ezek közé tartozik többek között Balassagyarmat, Budakeszi, Kazincbarcika, Miskolc, Szentendre, Sopron és Pécs. A GKI szerint e szolgáltatások egyelőre csak lakossági bejelentésekre korlátozódnak, ám 2005-ig az EU csatlakozás eredményeként az e-ügyintézés és az e-önkormányzatok köre bővül.
A pécsi oldalon többek között a különféle adónemek bevallásához szükséges adatlapok tölthetők le, bár visszajuttatni ezeket már csak faxon vagy személyesen lehet. Hat lépésben okmányirodai időpontot is foglalhatnak a pécsiek, amelyet egy, az e-mail címükre eljuttatott azonosító kóddal igazolnak a hivatalban. A pécsi honlap az elektronikus ügyintézés iránti igényt firtató egyik szavazásának eredménye szerint a polgárok 61 százaléka részesítené előnyben az online ügyintézést a hagyományossal szemben.
„Ehhez rengeteg pénz kell” – emelte ki a hvg.hu-nak a legnagyobb akadályt Aradi Péter, a pécsi oldalt készítő EUNet 2000 Regionális Informatikai Kht. ügyvezetője. A város 1997 óta létező honlapját tavalyi alapítása óta működtető kht. idén a Nemzeti Fejlesztési Terv operációs programja keretében kiírt EU-támogatásra pályázik, amely fedezné a 620 millió forintosra tervezett internetes fejlesztés költségének több mint 80 százalékát. A tervek szerint 2006 végére a pécsi lapon már kétirányú e-ügyintézésre is sor kerülhetne, azaz a letöltött dokumentumokat elektronikus úton is vissza lehetne küldeni. Ezt pedig további – ma még futurisztikusnak tűnő – szolgáltatások bevezetése követhetné: az ügyfelek elektronikus úton is befizethetnék a különféle illetékeket, illetve online követhetnék nyomon a dokumentumok és ügyek feldolgozását.
Az utóbbi szolgáltatásokat is kínáló oldalak az önkormányzati honlapok az Európai Unió ajánlásai alapján kialakított négy fejlettségi szintje közül a legmagasabbikon állnak. Őket követik az egyirányú, illetve kétirányú ügyintézést is lehetővé tevő települési honlapok. Az első – azaz fejlettséget tekintve a legalacsonyabb – szinten pedig a csak információkat közlő statikus oldalak vannak. Ebből van itthon a legtöbb: a 236 önkormányzati honlap közül a GKI szerint hozzávetőleg 180 statikus.
A kormányzati törekvések ellenére továbbra is a szigetszerű működés jellemzi a hazai önkormányzatok internetes fejlesztéseit – foglalja össze a GKI jelentése. Ez a hatás- és feladatkörök közötti elégtelen informatikai integrációnak, az informatikai képzés hiányának, illetve az alacsony informatikai „írástudásnak” a következménye. Az elektronikus aláírás hiányában az önkormányzatok az adatvagyon másodlagos hasznosítására nem lesznek képesek – ezt a GKI szerint az is gátolja, hogy a helyi adatvagyon jelentős része felett nem az önkormányzatok rendelkeznek.
„Az internetes ügyintézés beindítása nagyon nagy átalakulást kívánna a hivatalok 'offline' szervezetében és működésében” – mondta a hvg.hu-nak Bakos Bálint, az önkormányzati ügyfelekkel is kapcsolatban álló Econet.hu Informatikai Rt. vezérigazgató-helyettese. A kormányzati portál mellett a Budapest II. és XVIII. kerületének internetes megjelenésén is dolgozó Econet.hu helyettes vezetője szerint sokat segítene a települések online fejlődésében a polgárok szemléletének megváltoztatása, illetve az informatikai fejlesztéseknek az egyébként merev hivatali munkarendből való kiemelése, kiszervezése. „A pénz kérdése valójában háttérbe szorul” – tette hozzá Bakos, aki nem túl optimista a kilátásokat illetően. Szerinte a következő években is csupán kísérleti üzemben indulhatnak e-ügyintézésre is alkalmas önkormányzati portálok.