A sörgyárban kisebbségi tulajdonnal rendelkező Concorde közleménye szerint a közgyűlés egészének érvényességét érintő jogi hiba, hogy egyrészt a közgyűlési meghívó ellentétes az alapszabály hatályos rendelkezéseivel, másrészt a részvényesek egy csoportja által kezdeményezett napirendi pontok nem kerültek megtárgyalásra, harmadrészt a közgyűlés határozatképességét jogellenesen, a Brau Union AG törvénysértő számbavételével biztosították, negyedrészt pedig minden napirendi pont kapcsán törvényellenesen lehetővé tették a Brau Union AG számára a szavazást.
A Brau idei rendes közgyűlésén a Concorde azt kérdezte a társaság igazgatóságától, hogy miért nem kérték ki független pénzügyi szakértő véleményét az Amstel által ősszel nagy vihart kavart és a PSZÁF által a mai napig felfüggesztett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatban.
A részvényesek között akadt, aki a társaság tőkeszerkezetét kifogásolta. Kiderült, hogy a cégnek tavaly december 31-én még nem voltak adósságai. A fő tulajdonos, a Heineken-kézben lévő Brau Union AG szavazataival a közgyűlés a 48 ezer papírt birtokló kisrészvényesek heves tiltakozása ellenére elfogadta a cég 2003. évi beszámolóját.
Az izgalmas jelenetekkel tarkított Brau közgyűlés a befektetők érdekképviseleti szervének, a TEBÉSZ-nek, is felkavarta az indulatait. Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke azt kifogásolta, hogy az igazgatóság engedte szavazni a Brau Union AG képviselőit a közgyűlésen.
Az általános jogi hibákon felül az alapkezelő véleménye szerint az egyes napirendi pontok tárgyában hozott közgyűlési határozatok egyéb hibák miatt is alapszabály- illetve törvényellenesek. A cég szerint a felügyelőbizottsági tagokról történt szavazás jogellenes volt, mivel a javasolt felügyelőbizottsági tagokról nem személyenként, hanem együttesen szavazott a közgyűlés. Egy további napirendi pontra vonatkozó igazgatósági javaslat indokolása valótlan, mert a határozati javaslatot előterjesztő részvényes személyesen és meghatalmazott képviselője útján egyszerre gyakorolta részvényesi jogait – állítja a Concorde.
A Brau idei rendes közgyűlésén a Concorde azt kérdezte a társaság igazgatóságától, hogy miért nem kérték ki független pénzügyi szakértő véleményét az Amstel által ősszel nagy vihart kavart és a PSZÁF által a mai napig felfüggesztett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatban.
A részvényesek között akadt, aki a társaság tőkeszerkezetét kifogásolta. Kiderült, hogy a cégnek tavaly december 31-én még nem voltak adósságai. A fő tulajdonos, a Heineken-kézben lévő Brau Union AG szavazataival a közgyűlés a 48 ezer papírt birtokló kisrészvényesek heves tiltakozása ellenére elfogadta a cég 2003. évi beszámolóját.
Az izgalmas jelenetekkel tarkított Brau közgyűlés a befektetők érdekképviseleti szervének, a TEBÉSZ-nek, is felkavarta az indulatait. Dióslaki Gábor, a TEBÉSZ elnöke azt kifogásolta, hogy az igazgatóság engedte szavazni a Brau Union AG képviselőit a közgyűlésen.
Az általános jogi hibákon felül az alapkezelő véleménye szerint az egyes napirendi pontok tárgyában hozott közgyűlési határozatok egyéb hibák miatt is alapszabály- illetve törvényellenesek. A cég szerint a felügyelőbizottsági tagokról történt szavazás jogellenes volt, mivel a javasolt felügyelőbizottsági tagokról nem személyenként, hanem együttesen szavazott a közgyűlés. Egy további napirendi pontra vonatkozó igazgatósági javaslat indokolása valótlan, mert a határozati javaslatot előterjesztő részvényes személyesen és meghatalmazott képviselője útján egyszerre gyakorolta részvényesi jogait – állítja a Concorde.