A versenyhatóság arra gyanakszik, hogy az építőipari vállalatok felosztották egymás között a piacot - írja a Világgazdaság. Ennek leggyakoribb módja a „körbenyeretés”, a közbeszerzési pályázat győztesére vonatkozó megállapodás. Azaz a megállapodásban részt vevő vesztesek jutalma valamilyen megfelelő ellenszolgáltatás: pénz, gyakorta alvállalkozói munka, illetve – ami adott esetben újabb kartellügy lehet – a következő közbeszerzési tender megnyerése.
A nagyvállalatok közül hol az egyik, hol a másik nyer, gyakran együtt dolgoznak, közösen adnak be ajánlatot. Nem kizárt, hogy az eddigi, egy-egy adott beruházáshoz kapcsolódó kartellek mögött valójában akár egy országos és netán több évre is visszavezethető, jól megszervezett piacfelosztás húzódik meg. Az érintett cégeket nem az esetleges több száz millió forintos bírság érinti fájdalmasan, sokkal inkább az, ha a GVH határozata miatt elesnek a következő pályázatoktól. A közbeszerzési törvény ugyanis megengedi a kiírónak, hogy a versenytanács által jogerősen elmarasztalt vállalkozást kizárja az indulók közül.
A nagyvállalatok közül hol az egyik, hol a másik nyer, gyakran együtt dolgoznak, közösen adnak be ajánlatot. Nem kizárt, hogy az eddigi, egy-egy adott beruházáshoz kapcsolódó kartellek mögött valójában akár egy országos és netán több évre is visszavezethető, jól megszervezett piacfelosztás húzódik meg. Az érintett cégeket nem az esetleges több száz millió forintos bírság érinti fájdalmasan, sokkal inkább az, ha a GVH határozata miatt elesnek a következő pályázatoktól. A közbeszerzési törvény ugyanis megengedi a kiírónak, hogy a versenytanács által jogerősen elmarasztalt vállalkozást kizárja az indulók közül.