Az uniós csatlakozás sehol nem volt közvetlen hatással az ingatlanok árára. Még a legszegényebb országokban sem emelkedtek sokkal gyorsabban az átlagárak a csatlakozást követően, mint annak előtte. Az euróra való felkészülésnek viszont jelentős hatása volt, mivel együtt járt az alacsony kamatok megjelenésével – derül ki az Európai Központi Bank tanulmányából.
Egy másik tanulmány szerint is az ingatlanárak lassú emelkedését észleltek az újonnan csatlakozó tagállamok. Éves átlagban a növekedés három százalékos volt – derül ki az Ecorys kutató- és tanácsadó cég tanulmányából. Egyes országokban volt olyan év, amikor az áremelkedés elérte a tíz százalékot is.
Az elmúlt egy évben tizenegy százalékkal növekedtek Budapesten a lakásárak – derül ki az Ingatlanpiaci.info felméréséből. A négyzetméterár egy évvel ezelőtt 233 ezer forint, míg most 256 forint körül mozog. Az építési telkek átlagos négyzetméteráráért egy éve negyvenegyezer forintot kértek, az idén már negyvenötezret. A honlap számításai szerint jövő tavasszal 266 forintos négyzetméterár prognosztizálható a használt lakások esetében. Eszerint a növekedés nem éri el az öt százalékot sem. A vevők szempontjából mindenképpen előnyös az előrejelzés.
A GKI legfrissebb felmérésében azzal érvelnek az elemzők, hogy az építési telkek ára az átlagot meghaladóan fog nőni a következő hónapokban. A tavalyi év negyedik negyedévében négy-öt százalékos volt a drágulás, és az áfa törvény változása ellenére, további tizenöt százalék körüli áremelkedés várható. Az építési telek árának emelkedése, minden bizonnyal a lakások árát is emeli majd.
„Jelentős áremelkedésre csak a fizetőképes kereslet növekedésével lehet számítani” – mondta a hvg.hu-nak Endrédy Károly, a Dr. Stange Nemzetközi Ingatlanközvetítő Társaság vezetője. A külföldiek nem képesek áremelkedést generálni, mivel nekik eddig is volt lehetőségük a vásárlásra. A csatlakozással gyakorlatilag semmi nem változik. Az unióból érkezők rohamára azért sem kell számítani, mert a magyarországi ingatlanvásárlás lehetősége már csaknem egy évtizede adott.
A fővárosban évente hatvan-hetvenezer használt lakás cserél gazdát. Az új lakások mennyisége ennek az egytizede. Mivel az árakat a nagyobb tömeg határozza meg, tehát a használt lakások inkább befolyásolják a mindenkori aktuális árat. Mivel az idei év első felében épülő új lakások nagy részét a tavalyi kapkodásban már eladták, így csak 2004 második felétől érezhető valójában az építkezési beruházások visszafogása és az árak emelkedése – vélik az ingatlanforgalmazók.
„Továbbra is az új lakás a sláger, mivel a finanszírozási lehetőségek az új lakás vásárlását részesítik előnyben” – áll az Otthon Centrum legfrissebb összeállításában. Sokan kényszerből ezt választják, noha a használt piacon az igényeiknek megfelelőbb lakást találnának. A városközponthoz közeli, középkategóriájú, egy, másfél, egy plusz két és fél szobás lakások iránt főleg az első lakást vásárlók érdeklődnek. A használt lakással is foglalkozó ingatlan-tanácsadó cégnél döntően az új, azaz nyolc-tíz millió közötti, harminc-ötven négyzetméter alapterületű lakásokat keresték.
Fontos tényező az árak alakulásánál a kölcsönhöz jutás feltétele és a kamatok alakulása. Így a bankok többsége mindent megtesz azért, hogy élénkítse a hitelfelvételi kedvet, az alacsony kamatú devizahitelekre már mindegyik kínál valamilyen változatot. Az már biztos, hogy a deviza alapú hitelek közül a svájci frank a nyerő. A kedvező hiteldíjak mellett megéri azt a kevés kockázatot, amivel jár – legalábbis ez szűrhető le a jelenlegi devizaalapú adósság összegéből.
Bár a lakáshiteleknél egyelőre csak húszmilliárd forintnyi a devizakölcsönök állománya az ezermilliárdos teljes hitelállományon belül, a jegybank elkezdett aggodalmaskodni. „A következő stabilitási jelentésben külön foglakozunk a devizahitelek kockázatával” – mondta a hvg.hu-nak Kálmán Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Tavaly például a forint kilengései miatt „jelentősen romlott a deviza alapú autós hitelállomány”. Mindenképpen figyelmeztető jel ez a lakosságnak – tette hozzá. Megfontolandó, hogy a lakosság lehetőleg abban a devizában adósodjon el, amiben a jövedelmüket keresik. Különben ott van a kockázat, hogy kedvezőtlen árfolyamnál az adós nem képes követni a megugrott törlesztő részletet.
Nem utolsó dolog tehát a forinthitel nyújtotta biztonság sem, és erre épít a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), ugyanis amíg legtöbb pénzintézet a devizahitelekre esküszik ők májustól évi hat százalékra csökkentik a használt lakáshoz adott támogatott forinthitelének kamatát. Ezzel egyelőre egyedül vannak a piacon. Igaz, ezen az áron csak a tízéves kamatperiódusú kölcsönt lehet felvenni.
A Belügyminisztérium legutóbbi összesítéséből az derül ki, hogy az eladott ingatlanok nagy része németeké, osztrákoké és hollandoké lett, és jelenleg leginkább az írek érdeklődnek. Kétségtelen, hogy nagy a befektetői kedv a külföldiek részéről – mondta Gerő András, az Otthon Centrum Ingatlan-tanácsadó Rt. ügyvezetője. Ez mindenképp befolyásolja majd az ingatlanárak alakulását. Az írek például odahaza 2,5 százalékra veszik föl a hiteleket, míg itt öt-hat százalékos hozamvárakozással fektetik be.
A külföldi befektetők leginkább a belvárost, azaz a nagykörúton belül eső területeket részesítik előnybe, így ezeknek a lakásoknak az értéke értelemszerűen nőni fog. Nem kell tartanunk azonban a lakásárak ugrásszerű emelkedésétől. Igaz, hogy a külföldiek vásárlási kedve hatással lesz az árakra, viszont nem lehet annyi külföldit idecsábítani, hogy drasztikus áremelkedést eredményezzenek. „A spekulációs várakozások önbeteljesítő módon egy ideig minden bizonnyal hatással lesznek az árakra, azaz átmenetileg megnőhet a kereslet. Most mindenki venni akar, és senki nem akar eladni” – tette hozzá Gerő.
Magyarország egyébként egyelőre olcsónak számít, hiszen vidéken még mindig lehet öt-hat millió forintért házat vásárolni.
Egy másik tanulmány szerint is az ingatlanárak lassú emelkedését észleltek az újonnan csatlakozó tagállamok. Éves átlagban a növekedés három százalékos volt – derül ki az Ecorys kutató- és tanácsadó cég tanulmányából. Egyes országokban volt olyan év, amikor az áremelkedés elérte a tíz százalékot is.
Az elmúlt egy évben tizenegy százalékkal növekedtek Budapesten a lakásárak – derül ki az Ingatlanpiaci.info felméréséből. A négyzetméterár egy évvel ezelőtt 233 ezer forint, míg most 256 forint körül mozog. Az építési telkek átlagos négyzetméteráráért egy éve negyvenegyezer forintot kértek, az idén már negyvenötezret. A honlap számításai szerint jövő tavasszal 266 forintos négyzetméterár prognosztizálható a használt lakások esetében. Eszerint a növekedés nem éri el az öt százalékot sem. A vevők szempontjából mindenképpen előnyös az előrejelzés.
A GKI legfrissebb felmérésében azzal érvelnek az elemzők, hogy az építési telkek ára az átlagot meghaladóan fog nőni a következő hónapokban. A tavalyi év negyedik negyedévében négy-öt százalékos volt a drágulás, és az áfa törvény változása ellenére, további tizenöt százalék körüli áremelkedés várható. Az építési telek árának emelkedése, minden bizonnyal a lakások árát is emeli majd.
„Jelentős áremelkedésre csak a fizetőképes kereslet növekedésével lehet számítani” – mondta a hvg.hu-nak Endrédy Károly, a Dr. Stange Nemzetközi Ingatlanközvetítő Társaság vezetője. A külföldiek nem képesek áremelkedést generálni, mivel nekik eddig is volt lehetőségük a vásárlásra. A csatlakozással gyakorlatilag semmi nem változik. Az unióból érkezők rohamára azért sem kell számítani, mert a magyarországi ingatlanvásárlás lehetősége már csaknem egy évtizede adott.
A fővárosban évente hatvan-hetvenezer használt lakás cserél gazdát. Az új lakások mennyisége ennek az egytizede. Mivel az árakat a nagyobb tömeg határozza meg, tehát a használt lakások inkább befolyásolják a mindenkori aktuális árat. Mivel az idei év első felében épülő új lakások nagy részét a tavalyi kapkodásban már eladták, így csak 2004 második felétől érezhető valójában az építkezési beruházások visszafogása és az árak emelkedése – vélik az ingatlanforgalmazók.
„Továbbra is az új lakás a sláger, mivel a finanszírozási lehetőségek az új lakás vásárlását részesítik előnyben” – áll az Otthon Centrum legfrissebb összeállításában. Sokan kényszerből ezt választják, noha a használt piacon az igényeiknek megfelelőbb lakást találnának. A városközponthoz közeli, középkategóriájú, egy, másfél, egy plusz két és fél szobás lakások iránt főleg az első lakást vásárlók érdeklődnek. A használt lakással is foglalkozó ingatlan-tanácsadó cégnél döntően az új, azaz nyolc-tíz millió közötti, harminc-ötven négyzetméter alapterületű lakásokat keresték.
Fontos tényező az árak alakulásánál a kölcsönhöz jutás feltétele és a kamatok alakulása. Így a bankok többsége mindent megtesz azért, hogy élénkítse a hitelfelvételi kedvet, az alacsony kamatú devizahitelekre már mindegyik kínál valamilyen változatot. Az már biztos, hogy a deviza alapú hitelek közül a svájci frank a nyerő. A kedvező hiteldíjak mellett megéri azt a kevés kockázatot, amivel jár – legalábbis ez szűrhető le a jelenlegi devizaalapú adósság összegéből.
Bár a lakáshiteleknél egyelőre csak húszmilliárd forintnyi a devizakölcsönök állománya az ezermilliárdos teljes hitelállományon belül, a jegybank elkezdett aggodalmaskodni. „A következő stabilitási jelentésben külön foglakozunk a devizahitelek kockázatával” – mondta a hvg.hu-nak Kálmán Tamás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Tavaly például a forint kilengései miatt „jelentősen romlott a deviza alapú autós hitelállomány”. Mindenképpen figyelmeztető jel ez a lakosságnak – tette hozzá. Megfontolandó, hogy a lakosság lehetőleg abban a devizában adósodjon el, amiben a jövedelmüket keresik. Különben ott van a kockázat, hogy kedvezőtlen árfolyamnál az adós nem képes követni a megugrott törlesztő részletet.
Nem utolsó dolog tehát a forinthitel nyújtotta biztonság sem, és erre épít a Földhitel- és Jelzálogbank (FHB), ugyanis amíg legtöbb pénzintézet a devizahitelekre esküszik ők májustól évi hat százalékra csökkentik a használt lakáshoz adott támogatott forinthitelének kamatát. Ezzel egyelőre egyedül vannak a piacon. Igaz, ezen az áron csak a tízéves kamatperiódusú kölcsönt lehet felvenni.
A Belügyminisztérium legutóbbi összesítéséből az derül ki, hogy az eladott ingatlanok nagy része németeké, osztrákoké és hollandoké lett, és jelenleg leginkább az írek érdeklődnek. Kétségtelen, hogy nagy a befektetői kedv a külföldiek részéről – mondta Gerő András, az Otthon Centrum Ingatlan-tanácsadó Rt. ügyvezetője. Ez mindenképp befolyásolja majd az ingatlanárak alakulását. Az írek például odahaza 2,5 százalékra veszik föl a hiteleket, míg itt öt-hat százalékos hozamvárakozással fektetik be.
A külföldi befektetők leginkább a belvárost, azaz a nagykörúton belül eső területeket részesítik előnybe, így ezeknek a lakásoknak az értéke értelemszerűen nőni fog. Nem kell tartanunk azonban a lakásárak ugrásszerű emelkedésétől. Igaz, hogy a külföldiek vásárlási kedve hatással lesz az árakra, viszont nem lehet annyi külföldit idecsábítani, hogy drasztikus áremelkedést eredményezzenek. „A spekulációs várakozások önbeteljesítő módon egy ideig minden bizonnyal hatással lesznek az árakra, azaz átmenetileg megnőhet a kereslet. Most mindenki venni akar, és senki nem akar eladni” – tette hozzá Gerő.
Magyarország egyébként egyelőre olcsónak számít, hiszen vidéken még mindig lehet öt-hat millió forintért házat vásárolni.