A betétbiztosítási határt az európai uniós előírásokhoz való alkalmazkodás tette szükségessé, ugyanis az EU-tagországok betétbiztosítói legalább 20 ezer euró értékben fizetnek kártalanítást a betéttulajdonosoknak- mondta Jánossy Dániel, az OBA ügyvezető igazgatója. A 6 millió forintos összeghatár jelenleg mintegy 23 ezer euró, tehát meg is haladja az EU-országokban kötelező minimumot - mondta Jánossy.
Versenyelőnyt jelenthet az Európai Unió országaiban a jövőben a magasabb betétbiztosítási összeg - hangsúlyozta Jánossy. Az unió területén bejegyzett bankokban elhelyezett betéteket az alapítás országában működő betétbiztosítási intézmény biztosítja, így ha egy francia vagy osztrák bank határon átnyúló szolgáltatását igénybe véve, annak magyarországi fiókjánál helyezzük el pénzünket, az anyabank országában érvényes betétbiztosítási limitek vonatkoznak ránk.
A betétbiztosítási összegek pedig nem azonosak - a 20 ezer eurós limit csak alsó határ -, Franciaországban például 70 ezer, Nagy-Britanniában 47 500, Csehországban 25 ezer euró, de Belgiumban, Hollandiában és Ausztriában nem haladja meg a 20 ezer eurót. Az eltérő feltétel fogyasztóvédelmi és tájékoztatási kötelezettséget ró a fióktelepet létesítő bankra, az ügyfelek számára ugyanis világossá kell tenni a betétbiztosítási limiteket és feltételeket.
Az OBA telefonos információs vonalat állít fel, illetve honlapján Betétbiztosítási Kalkulátort indít. A május 1-jétől életbe lépő 6 millió forintos betétbiztosítási határhoz önrész is társul. 1 millió forintos összegig 100 százalékos az OBA kártalanítási kötelezettsége, az a fölötti részből 10 százalék önrész magát a betétest terheli, 90 százalékot a betétbiztosító térít, de úgy, hogy a teljes kifizetett összeg nem haladhatja meg a 6 millió forintot.
Az önrész alkalmazása egyébként nem kötelező az EU-ban, van olyan ország - Anglia például -, ahol nem alkalmaznak önrészt. Az OBA vagyona 2002 végén 42 milliárd, tavaly év végén 44 milliárd forintra rúgott, vagyonát pedig három vagyonkezelő cég fektette be: az OTP Alapkezelő Rt. és a CA IB Alapkezelő Rt. 40-40 százalékát, a CIB Alapkezelő Rt. a 20 százalékát. A portfóliókezelés megítélésénél a MAX Capital - rövid és hosszú lejáratú állampapírokat tartalmazó - referenciaindexet alkalmazzák, amely 2003-ban 1,16 százalék volt. Az OBA vagyonán a portfóliókezelők tavaly átlagosan 1,5 százalék hozamot értek el. Az OBA-stratégia szerint az OBA vagyonának el kell érnie az 1 százalék körüli vagyon-fedezettségi mutatót, azaz, vagyona el kell hogy érje a teljes biztosított betétállomány 1 százalékát.
A számítások szerint a 6 milliós értékhatárral az OBA kártalanítási kötelezettsége 4000 milliárd forint körül alakul, így a betétbiztosító pénzügyileg is megfelel az uniós követelményeknek - hangsúlyozta Jánossy. Az OBA 218 tagintézete - 33 bank, 2 lakástakarékpénztár, 177 takarékszövetkezet és 6 hitelszövetkezet - tagdíjából, valamint vagyona befektetési hozamából teremti meg a betétbiztosítás fedezetét. Tavalyi díjbevétele elérte az 1,3 milliárd forintot.
Az OBA 10 éves fennállása óta összesen kevesebb, mint 6 milliárd forintot fizetett ki betétesek kártalanítására. Ebből a legnagyobb tétel 2000-ben a Reálbank károsultjainak kifizetett 5,1 milliárd forintos kártérítés volt, s egyenként 200 millió-300 millió forintot térített a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet, a Rákóczi Hitelszövetkezet, valamint az Iparbank csődje során. (MTI)
Versenyelőnyt jelenthet az Európai Unió országaiban a jövőben a magasabb betétbiztosítási összeg - hangsúlyozta Jánossy. Az unió területén bejegyzett bankokban elhelyezett betéteket az alapítás országában működő betétbiztosítási intézmény biztosítja, így ha egy francia vagy osztrák bank határon átnyúló szolgáltatását igénybe véve, annak magyarországi fiókjánál helyezzük el pénzünket, az anyabank országában érvényes betétbiztosítási limitek vonatkoznak ránk.
A betétbiztosítási összegek pedig nem azonosak - a 20 ezer eurós limit csak alsó határ -, Franciaországban például 70 ezer, Nagy-Britanniában 47 500, Csehországban 25 ezer euró, de Belgiumban, Hollandiában és Ausztriában nem haladja meg a 20 ezer eurót. Az eltérő feltétel fogyasztóvédelmi és tájékoztatási kötelezettséget ró a fióktelepet létesítő bankra, az ügyfelek számára ugyanis világossá kell tenni a betétbiztosítási limiteket és feltételeket.
Az OBA telefonos információs vonalat állít fel, illetve honlapján Betétbiztosítási Kalkulátort indít. A május 1-jétől életbe lépő 6 millió forintos betétbiztosítási határhoz önrész is társul. 1 millió forintos összegig 100 százalékos az OBA kártalanítási kötelezettsége, az a fölötti részből 10 százalék önrész magát a betétest terheli, 90 százalékot a betétbiztosító térít, de úgy, hogy a teljes kifizetett összeg nem haladhatja meg a 6 millió forintot.
Az önrész alkalmazása egyébként nem kötelező az EU-ban, van olyan ország - Anglia például -, ahol nem alkalmaznak önrészt. Az OBA vagyona 2002 végén 42 milliárd, tavaly év végén 44 milliárd forintra rúgott, vagyonát pedig három vagyonkezelő cég fektette be: az OTP Alapkezelő Rt. és a CA IB Alapkezelő Rt. 40-40 százalékát, a CIB Alapkezelő Rt. a 20 százalékát. A portfóliókezelés megítélésénél a MAX Capital - rövid és hosszú lejáratú állampapírokat tartalmazó - referenciaindexet alkalmazzák, amely 2003-ban 1,16 százalék volt. Az OBA vagyonán a portfóliókezelők tavaly átlagosan 1,5 százalék hozamot értek el. Az OBA-stratégia szerint az OBA vagyonának el kell érnie az 1 százalék körüli vagyon-fedezettségi mutatót, azaz, vagyona el kell hogy érje a teljes biztosított betétállomány 1 százalékát.
A számítások szerint a 6 milliós értékhatárral az OBA kártalanítási kötelezettsége 4000 milliárd forint körül alakul, így a betétbiztosító pénzügyileg is megfelel az uniós követelményeknek - hangsúlyozta Jánossy. Az OBA 218 tagintézete - 33 bank, 2 lakástakarékpénztár, 177 takarékszövetkezet és 6 hitelszövetkezet - tagdíjából, valamint vagyona befektetési hozamából teremti meg a betétbiztosítás fedezetét. Tavalyi díjbevétele elérte az 1,3 milliárd forintot.
Az OBA 10 éves fennállása óta összesen kevesebb, mint 6 milliárd forintot fizetett ki betétesek kártalanítására. Ebből a legnagyobb tétel 2000-ben a Reálbank károsultjainak kifizetett 5,1 milliárd forintos kártérítés volt, s egyenként 200 millió-300 millió forintot térített a Heves és Vidéke Takarékszövetkezet, a Rákóczi Hitelszövetkezet, valamint az Iparbank csődje során. (MTI)