Nem folynak tárgyalások a Mol és a PKN között az egyesülésről - mondta a Dow Jones hírügynökségnek Jacek Socha lengyel kincstárügyi miniszter. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan elemzés, amely azt mutatná, hogy egy ilyen lépés növelné Lengyelország energiaellátásának biztonságát, vagy gazdasági előnnyel járna akár a PKN, akár az ország számára - tette hozzá a miniszter a Napi Gazdaság tudósítása szerint.
A Mol és a PKN között egy héttel ezelőtt kezdődtek kizárólagos tárgyalások, amelyek hamarosan folytatódnak. A hírügynökség szerint a PKN Orlen, a társaság 17,6 százalékos részesedését birtokló Nafta Polska állami olajholding és a gazdasági minisztérium két héten belül elkészítene egy, az ország gazdasági és energetikai biztonságát feltérképező jelentést, figyelembe véve a PKN jövőjét is.
A lengyel olajfinomítók nagyrészt az orosz olajtól függenek, s alternatív beszerzési forrásokhoz csupán a Balti-tengeri, 49 százalékban PKN tulajdonú Naftoport olajterminálon keresztül férhetnek hozzá. A PKN így kulcsszereplő a lengyel olajpiacon.
A kormány még nem döntött a 28 százalékos állami PKN-csomag sorsáról, az olajtársaság részvényeire azonban a lengyel nyugdíjalapok is fenik a fogukat. Az alapok ez év végéig 12 milliárd eurót szeretnének befektetni, s minthogy a jelenlegi szabályozás szerint némileg korlátozza őket ebben, a befektetési korlátok feloldását sürgetik.
PKN a pesti tőzsdén?
A lengyel kincstárügyi miniszternek, Jacek Sochának más ötlettel is sikerült meglepnie a tőkepiacokat. Szerinte megfontolandó, hogy PKN Orlen részvényeit bevezessék a Budapesti Értéktőzsdére - írja a Puls Biznesu lengyel üzleti lap és a Rzeczpospolita lengyel politikai napilap. A lapok szerint a lengyel parlament kincstárügyi bizottsága ugyan elvetette a MOL-PKN fúziót, ennek ellenére a PKN a MOL-tól függetlenül is megjelenhetne a BÉT-en.
A MOL bevezetését Varsóban indokolni lehetne azzal, hogy a részvénykereslet Lengyelországban lényegesen erősebb, a PKN viszont kevesebbet profitálhatna a magyar tőzsdei megjelenésből. A BÉT likviditása jócskán elmarad a varsói tőkepiacétól és a magyar tőzsde legnagyobb befektető olyan nemzetközi alapok, amelyek a varsói piacon közvetlenül is jelen vannak - állapítja meg a portfolio.hu.
A Mol és a PKN között egy héttel ezelőtt kezdődtek kizárólagos tárgyalások, amelyek hamarosan folytatódnak. A hírügynökség szerint a PKN Orlen, a társaság 17,6 százalékos részesedését birtokló Nafta Polska állami olajholding és a gazdasági minisztérium két héten belül elkészítene egy, az ország gazdasági és energetikai biztonságát feltérképező jelentést, figyelembe véve a PKN jövőjét is.
A lengyel olajfinomítók nagyrészt az orosz olajtól függenek, s alternatív beszerzési forrásokhoz csupán a Balti-tengeri, 49 százalékban PKN tulajdonú Naftoport olajterminálon keresztül férhetnek hozzá. A PKN így kulcsszereplő a lengyel olajpiacon.
A kormány még nem döntött a 28 százalékos állami PKN-csomag sorsáról, az olajtársaság részvényeire azonban a lengyel nyugdíjalapok is fenik a fogukat. Az alapok ez év végéig 12 milliárd eurót szeretnének befektetni, s minthogy a jelenlegi szabályozás szerint némileg korlátozza őket ebben, a befektetési korlátok feloldását sürgetik.
PKN a pesti tőzsdén?
A lengyel kincstárügyi miniszternek, Jacek Sochának más ötlettel is sikerült meglepnie a tőkepiacokat. Szerinte megfontolandó, hogy PKN Orlen részvényeit bevezessék a Budapesti Értéktőzsdére - írja a Puls Biznesu lengyel üzleti lap és a Rzeczpospolita lengyel politikai napilap. A lapok szerint a lengyel parlament kincstárügyi bizottsága ugyan elvetette a MOL-PKN fúziót, ennek ellenére a PKN a MOL-tól függetlenül is megjelenhetne a BÉT-en.
A MOL bevezetését Varsóban indokolni lehetne azzal, hogy a részvénykereslet Lengyelországban lényegesen erősebb, a PKN viszont kevesebbet profitálhatna a magyar tőzsdei megjelenésből. A BÉT likviditása jócskán elmarad a varsói tőkepiacétól és a magyar tőzsde legnagyobb befektető olyan nemzetközi alapok, amelyek a varsói piacon közvetlenül is jelen vannak - állapítja meg a portfolio.hu.