Az éredkvédelmi szervezet szerint az említett közgyűlés összehívása, lefolytatása és a szavazások lebonyolítása törvénytelen volt. A TEBÉSZ szerint a közgyűlési meghívó a BUH alapszabályával ellentétes szövegrészt tartalmazott.
Ezenkívül a magát felügyelő bizottsági elnöknek mondó, németül beszélő személy személyazonosságának igazolását a részvényesek többségének felszólítása ellenére megtagadta.
A több órára nyúló ügyrendi vitát az igazgatóság végül úgy kívánta lezárni, hogy személyazonosság ellenőrzést nem a két erre felkért kisrészvényes, hanem olyan személyek végezték, „akik jól láthatóan baráti, viszonyban voltak a csak németül beszélő személlyel” - számol be a közgyűlésről a TEBÉSZ cégbírósághoz írt levele.
A kisebbségi részvényesek, köztük a TEBÉSZ, leginkább azt kifogásolták, hogy az igazgatóság engedte szavazni a Brau Union AG képviselőit. A TEBÉSZ szerint ugyanis azután, hogy a Heineken-csoporthoz tartozó Amstel befolyást szerzett a BUH-ban, majd a Heineken bevásárolta magát annak osztrák anyavállalatába, a Brau Union AG-ba is, az immár Heineken leánynak tekinthető BRAU Union AG nem gyakorolhatta volna tagsági jogait.
A kérdés az, hogy az osztrák Brau-Beteiligungs AG, illetve az annak tulajdonában lévő, Brau Union AG közel kétharmadát tavaly májusban megvásároló Heineken-csoport hajlandó-e a Brau magyar kisbefektetőinek a részvényeikért közel ugyanannyit fizetni, mint az osztrákoknak (HVG, 2003. október 4.).
A sógorok az idén februárban lezárult felvásárlási akcióban 127,27 eurót kaptak részvényenként, ezzel szemben a magyaroknak a Heineken szeptemberben csak 12 273 és 12 806 forintot ajánlott osztalékelsõbbségi, illetve törzsrészvényeikért, leánycégén, az Amstel Sörgyárak Magyarország Rt.-n keresztül.
A kisbefektetõk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletében (PSZÁF) is csalatkoztak. A PSZÁF annak ellenére nem függesztette fel a Heineken-leány Amstel 93,2 százaléknyi szavazati jogát a Brau Union Hungáriában, hogy a felügyelet tavaly októberben megállapította: a hollandok megsértették a hatályos tőkepiaci törvényt, amikor egy hónappal korábban, előzetes PSZÁF-engedély nélkül szereztek befolyásoló részesedést a magyar sörcégben.
A TEBÉSZ szerint a részvénytársaságban történő befolyásszerzés esetén a közvetett és a közvetlen tulajdont is figyelembe kell venni, az Amstel pedig nem így tett amikor felvásárolta a BUH 93,2 százalékos részvénytöbbségét.
A szervezet szerint ezt az elvet érvényesíteni kell a szankciók esetében is. Ha pedig a Heineken a tőkepiaci törvénybe ütköző módon szerezte többségi részesedését a Brau-ban, akkor annak leányvállalatai, ezesetben a Brau Union AG sem szavazhattak volna a közgyűlésen.
A TEBÉSZ véleménye szerint a BUH-ban korábban törvénysértő módon befolyást szerző Heineken N.V. egzisztenciális függőségében lévő igazgatóság és egyes munkavállalók a nagyrészvényes érdekében húzzák az időt és előre megfontolt szándékkal akadályozzák a kisrészvényeseket abban éljenek jogaikkal.
A szervezet azt is jelezte a cégbíróságak, hogy a cég jogtanácsosa - vélhetően az igazgatóság tudtával - törvénysértő módon megtagadta, hogy a TEBÉSZ, mint részvényes, a közgyűlésen készült hangfelvételt meghallgassa.
Ezenkívül a magát felügyelő bizottsági elnöknek mondó, németül beszélő személy személyazonosságának igazolását a részvényesek többségének felszólítása ellenére megtagadta.
A több órára nyúló ügyrendi vitát az igazgatóság végül úgy kívánta lezárni, hogy személyazonosság ellenőrzést nem a két erre felkért kisrészvényes, hanem olyan személyek végezték, „akik jól láthatóan baráti, viszonyban voltak a csak németül beszélő személlyel” - számol be a közgyűlésről a TEBÉSZ cégbírósághoz írt levele.
A kisebbségi részvényesek, köztük a TEBÉSZ, leginkább azt kifogásolták, hogy az igazgatóság engedte szavazni a Brau Union AG képviselőit. A TEBÉSZ szerint ugyanis azután, hogy a Heineken-csoporthoz tartozó Amstel befolyást szerzett a BUH-ban, majd a Heineken bevásárolta magát annak osztrák anyavállalatába, a Brau Union AG-ba is, az immár Heineken leánynak tekinthető BRAU Union AG nem gyakorolhatta volna tagsági jogait.
A kérdés az, hogy az osztrák Brau-Beteiligungs AG, illetve az annak tulajdonában lévő, Brau Union AG közel kétharmadát tavaly májusban megvásároló Heineken-csoport hajlandó-e a Brau magyar kisbefektetőinek a részvényeikért közel ugyanannyit fizetni, mint az osztrákoknak (HVG, 2003. október 4.).
A sógorok az idén februárban lezárult felvásárlási akcióban 127,27 eurót kaptak részvényenként, ezzel szemben a magyaroknak a Heineken szeptemberben csak 12 273 és 12 806 forintot ajánlott osztalékelsõbbségi, illetve törzsrészvényeikért, leánycégén, az Amstel Sörgyárak Magyarország Rt.-n keresztül.
A kisbefektetõk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletében (PSZÁF) is csalatkoztak. A PSZÁF annak ellenére nem függesztette fel a Heineken-leány Amstel 93,2 százaléknyi szavazati jogát a Brau Union Hungáriában, hogy a felügyelet tavaly októberben megállapította: a hollandok megsértették a hatályos tőkepiaci törvényt, amikor egy hónappal korábban, előzetes PSZÁF-engedély nélkül szereztek befolyásoló részesedést a magyar sörcégben.
A TEBÉSZ szerint a részvénytársaságban történő befolyásszerzés esetén a közvetett és a közvetlen tulajdont is figyelembe kell venni, az Amstel pedig nem így tett amikor felvásárolta a BUH 93,2 százalékos részvénytöbbségét.
A szervezet szerint ezt az elvet érvényesíteni kell a szankciók esetében is. Ha pedig a Heineken a tőkepiaci törvénybe ütköző módon szerezte többségi részesedését a Brau-ban, akkor annak leányvállalatai, ezesetben a Brau Union AG sem szavazhattak volna a közgyűlésen.
A TEBÉSZ véleménye szerint a BUH-ban korábban törvénysértő módon befolyást szerző Heineken N.V. egzisztenciális függőségében lévő igazgatóság és egyes munkavállalók a nagyrészvényes érdekében húzzák az időt és előre megfontolt szándékkal akadályozzák a kisrészvényeseket abban éljenek jogaikkal.
A szervezet azt is jelezte a cégbíróságak, hogy a cég jogtanácsosa - vélhetően az igazgatóság tudtával - törvénysértő módon megtagadta, hogy a TEBÉSZ, mint részvényes, a közgyűlésen készült hangfelvételt meghallgassa.