A KSH adatai szerint 2003 első negyedévében a GDP növekedési üteme 2,7 százalékos volt. A beruházás és az áruexport volumene 2004 első negyedévében egyaránt 19 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának szintjét.
A háztartások fogyasztására az első negyedévi adatok alapján még adatok nem állnak rendelkezésre, de a KSH szerint a már rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a fogyasztás a tavalyi év első három hónapjának 7,2 százalékos és a két évvel korábbi 8,7 százalékos növekedés után az idén szerényebb mértékben bővül. Ebben joggal reménykednek a szakértők, hiszen a háztartások fogyasztását nagy mértékben befolyásoló reálkereset tavaly az év első három hónapjában 14 százalékkal, míg az idén alig több mint 1 százalékkal emelkedett.
Ennek kissé ellentmond azonban az az adat, hogy a kiskereskedelmi forgalom ez év első negyedében 6 százalékkal emelkedett, de a tavalyi 8,4 százaléktól elmaradt. A munkanélküliségi ráta az idei első negyedévben 6,1 százalékra csökkent. Az egy főre jutó bruttó átlagkereset 140 700 forint volt, a nettó átlagkereset pedig 91 300 forintot tett ki.
Az áruexport túlnyomó részét előállító feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban egyaránt 31 százalékkal többet fordítottak fejlesztésre, mint a múlt év hasonló időszakában. A szállításban és a távközlésben 66 százalékkal nőttek a beruházások.
A külső pénzügyi egyensúly romlott. Ez év első negyedévében a hiány az MNB adatai szerint 1,8 milliárd euró volt a múlt évi 1,5 milliárd euróval szemben. A folyó fizetések hiányának közel fele finanszírozható nem adóssággeneráló forrásból. Tavaly ez az arány 31 százalék volt.
Az államháztartás hiányára az év első négy hónapjában, a helyi önkormányzatok adatai nélkül 548 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 400 milliárddal szemben.
Az előző év decemberéhez képest - azaz három hónap alatt - a fogyasztói árak áprilisban 4,2 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedés 45 százalékát a szakértők szerint az áfa- és jövedékiadó-változások okozták.
A háztartások fogyasztására az első negyedévi adatok alapján még adatok nem állnak rendelkezésre, de a KSH szerint a már rendelkezésre álló információk arra utalnak, hogy a fogyasztás a tavalyi év első három hónapjának 7,2 százalékos és a két évvel korábbi 8,7 százalékos növekedés után az idén szerényebb mértékben bővül. Ebben joggal reménykednek a szakértők, hiszen a háztartások fogyasztását nagy mértékben befolyásoló reálkereset tavaly az év első három hónapjában 14 százalékkal, míg az idén alig több mint 1 százalékkal emelkedett.
Ennek kissé ellentmond azonban az az adat, hogy a kiskereskedelmi forgalom ez év első negyedében 6 százalékkal emelkedett, de a tavalyi 8,4 százaléktól elmaradt. A munkanélküliségi ráta az idei első negyedévben 6,1 százalékra csökkent. Az egy főre jutó bruttó átlagkereset 140 700 forint volt, a nettó átlagkereset pedig 91 300 forintot tett ki.
Az áruexport túlnyomó részét előállító feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban egyaránt 31 százalékkal többet fordítottak fejlesztésre, mint a múlt év hasonló időszakában. A szállításban és a távközlésben 66 százalékkal nőttek a beruházások.
A külső pénzügyi egyensúly romlott. Ez év első negyedévében a hiány az MNB adatai szerint 1,8 milliárd euró volt a múlt évi 1,5 milliárd euróval szemben. A folyó fizetések hiányának közel fele finanszírozható nem adóssággeneráló forrásból. Tavaly ez az arány 31 százalék volt.
Az államháztartás hiányára az év első négy hónapjában, a helyi önkormányzatok adatai nélkül 548 milliárd forint volt az egy évvel korábbi 400 milliárddal szemben.
Az előző év decemberéhez képest - azaz három hónap alatt - a fogyasztói árak áprilisban 4,2 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedés 45 százalékát a szakértők szerint az áfa- és jövedékiadó-változások okozták.