A múlthéten napvilágot látott, nem túl derűs képet mutató külkereskedelmi adatok után a befektetők velőszínűleg már edzetten fogadták a váratlanul magas fizetési mérleghiányt, ami 294 millió euróval haladja meg az előző évi áprilisi adatot. A folyó fizetési mérleg hiánya az idén áprilisban 1,07 milliárd eurót tett ki, és az első négyhavi deficit 2,826 milliárd euró volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn. Az elemzők 900 millió euró körüli hiányt vártak áprilisra. "A vállalatok csatlakozást megelőző taktikai vásárlásai erőteljesen befolyásolták a külkereskedelmi forgalom alakulását, emellett jelentős volt még a fogyasztási célú import növekedése is" – magyarázza a KSH az import váratlan elszabadulását.
Az idegenforgalom kissé rózsásabb képet mutat, idén áprilisban 98 millió euró bevételi többletet produkált, míg egy évvel korábban 92 millió eurót tett ki. A szezonális hatások kiszűrésével számított idősor alapján az idegenforgalom egyenlege az előző hónaphoz képest növekedett.
A viszonzatlan folyó átutalások áprilisi 81 millió eurós bevételi többlete 10 millió euróval haladja meg a tavaly áprilisi értéket. A nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megjelenő tőkemozgások egyenlege 180 millió euró beáramlást mutatott. Tulajdonosi részesedésként, közvetlen tőkebefektetések formájában a külföldiek 171 millió eurót hoztak Magyarországra, míg a magyar befektetők 16 millió eurót ruháztak be a határokon túl.
A tőkebefektetésekhez kapcsolódó 455 millió euró nettó jövedelemkiadáson belül a megszavazott osztalék és az újra befektetett jövedelmek becsült értékét is tartalmazó profitjellegű nettó kiadás 21 millió euróval, az adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó nettó kamatfizetés 26 millió euróval nagyobb az előző évi értéknél.
A Pénzügyminisztérium nem kívánja módosítani idei, 6,7 milliárd eurós folyó fizetési mérleg deficit prognózisát a Pénzügyminisztérium (PM) az áprilisi 1,07 milliárd eurós folyó hiány nyomán – közölte Kovács Álmos, a tárca helyettes államtitkára hétfőn. A tárca szerint az áprilisi 1,07 milliárd eurós folyó deficit mögött az állhat, hogy az EU-csatlakozás miatt a cégek előrehozták vásárlásaikat. Ez márciusban és áprilisban is 150-150 millió eurós többletimportot jelenthetett. A helyettes államtitkár szerint az importőrök igyekeztek kihasználni a kedvezőbb vámkontingenseket, ezért az importnövekedés 40 százaléka olyan nem európai fejlődő országokból származik, amelyeknél a vámtétel május 1-je után nő.
Az idegenforgalom kissé rózsásabb képet mutat, idén áprilisban 98 millió euró bevételi többletet produkált, míg egy évvel korábban 92 millió eurót tett ki. A szezonális hatások kiszűrésével számított idősor alapján az idegenforgalom egyenlege az előző hónaphoz képest növekedett.
A viszonzatlan folyó átutalások áprilisi 81 millió eurós bevételi többlete 10 millió euróval haladja meg a tavaly áprilisi értéket. A nem adóssággeneráló finanszírozás formájában megjelenő tőkemozgások egyenlege 180 millió euró beáramlást mutatott. Tulajdonosi részesedésként, közvetlen tőkebefektetések formájában a külföldiek 171 millió eurót hoztak Magyarországra, míg a magyar befektetők 16 millió eurót ruháztak be a határokon túl.
A tőkebefektetésekhez kapcsolódó 455 millió euró nettó jövedelemkiadáson belül a megszavazott osztalék és az újra befektetett jövedelmek becsült értékét is tartalmazó profitjellegű nettó kiadás 21 millió euróval, az adósság típusú befektetésekhez kapcsolódó nettó kamatfizetés 26 millió euróval nagyobb az előző évi értéknél.
A Pénzügyminisztérium nem kívánja módosítani idei, 6,7 milliárd eurós folyó fizetési mérleg deficit prognózisát a Pénzügyminisztérium (PM) az áprilisi 1,07 milliárd eurós folyó hiány nyomán – közölte Kovács Álmos, a tárca helyettes államtitkára hétfőn. A tárca szerint az áprilisi 1,07 milliárd eurós folyó deficit mögött az állhat, hogy az EU-csatlakozás miatt a cégek előrehozták vásárlásaikat. Ez márciusban és áprilisban is 150-150 millió eurós többletimportot jelenthetett. A helyettes államtitkár szerint az importőrök igyekeztek kihasználni a kedvezőbb vámkontingenseket, ezért az importnövekedés 40 százaléka olyan nem európai fejlődő országokból származik, amelyeknél a vámtétel május 1-je után nő.