Az ETSI (Európai Távközlési Szabványügyi Intézet) által 1997-ben elfogadott szabvány rögzíti a technológia műszaki paramétereit. A digitális sugárzás lényegében a sugárzási tartomány jobb kihasználását teszi lehetővé, vagyis egy analóg tévéadás helyett 4-6 digitális adás sugározható. A sugárzási spektrum jobb kihasználásával több program adására nyílik lehetőség, illetve csatornák szabadíthatóak fel más szolgáltatások számára. Az adást egységesen MPEG-2 technológiával kódolják, s ez nagyban leegyszerűsíti az egyes adóállomások közti „adatcsomagok” cseréjét.
A digitális jel vételére alkalmas televíziókészülékek, az ún. IDTV-k (integrált digitális televízió) néhány éve jelentek meg a piacon. A hagyományos tévék egy set-top-box névre keresztelt szerkezettel lesznek alkalmasak a digitális adás vételére; ez alakítja át a sugárzott digitális jeleket analóggá. A set-top-boxok Nyugat-Európában 200 eurótól szerezhetőek be, de egyes országokban – mint például Olaszországban - az állam támogatja a technológia elterjedését, ezért 50 euróért is van jelátalakító. Forgalomba kerültek már olyan számítógépbe való kártyák is, melyek képesek a PC-n is megjeleníteni az adást.
A felhasználó a technológiai akadályokat leküzdve kiváló minőségű képhez, valamint sztereó vagy dolby surround minőségű hanghoz jut; ezen kívül a műsorok akár több nyelven vagy különböző nyelvű feliratozással is élvezhetőek. A sugárzás része egy minden műsorszámról részletes információkat nyújtó menü, amely segíti a néző eligazodását. A digitális adás lehetővé teszi a kifogástalan adás vételét a mozgó járműveken (autó, vonat, stb.) is.
A szolgáltatóknak is jelentős változásokat hoz az új technika, hiszen szinte korlátlan számú, országos lefedettségű adó sugárzása indulhat meg. A digitális adás révén lehetőség van az egyes adások kódolására, tehát minden vevőkészülékre külön meg lehet határozni, hogy az mely csatornacsomagok vételére jogosult. A digitális televíziózás korában multimédiás és hatékony távoktató rendszerek megjelenése várható, hiszen a tévéadások mellett gyors adatátvitelre is lehetőség lesz.
Az első digitális földi sugárzást 1998-ban indították Nagy-Britanniában, de a valódi felfutás 2003-ban indult meg szerte Európában. Elemzők szerint tíz-tizenöt éven belül megszűnik majd az analóg adás. A technológiához szükséges frekvenciakiosztás még nem történt meg az Európai Unióban, tervezett időpontja a 2005-ös év lesz, de a legtöbb tagállam nem várja meg ezt az időpontot a digitális adás elindításával. Hollandiában már teljes a lefedettsége az új megoldásnak, de például Berlinben és környékén tavaly nyár óta kísérleti jelleggel leállították az analóg adás sugárzását.
Magyarországon az Antenna Hungária 1999 júliusában kezdte meg a kísérleti adás sugárzását a Széchenyi-hegyi adótoronyból, s ennek keretein belül fogható 2001 októberétől a MTV, az M2 és a Duna Televízió adása. Az első vidéki DVB-T telephely Kabhegyen 2002-ben startolt, de az idei év végére tervezik egy 10 programot tartalmazó free-to-air (szabadon fogható) csomag teljes budapesti adását, mely elengedhetetlen az országos lefedettséghez szükséges kísérletek elvégzéséhez.
A digitális jel vételére alkalmas televíziókészülékek, az ún. IDTV-k (integrált digitális televízió) néhány éve jelentek meg a piacon. A hagyományos tévék egy set-top-box névre keresztelt szerkezettel lesznek alkalmasak a digitális adás vételére; ez alakítja át a sugárzott digitális jeleket analóggá. A set-top-boxok Nyugat-Európában 200 eurótól szerezhetőek be, de egyes országokban – mint például Olaszországban - az állam támogatja a technológia elterjedését, ezért 50 euróért is van jelátalakító. Forgalomba kerültek már olyan számítógépbe való kártyák is, melyek képesek a PC-n is megjeleníteni az adást.
A felhasználó a technológiai akadályokat leküzdve kiváló minőségű képhez, valamint sztereó vagy dolby surround minőségű hanghoz jut; ezen kívül a műsorok akár több nyelven vagy különböző nyelvű feliratozással is élvezhetőek. A sugárzás része egy minden műsorszámról részletes információkat nyújtó menü, amely segíti a néző eligazodását. A digitális adás lehetővé teszi a kifogástalan adás vételét a mozgó járműveken (autó, vonat, stb.) is.
A szolgáltatóknak is jelentős változásokat hoz az új technika, hiszen szinte korlátlan számú, országos lefedettségű adó sugárzása indulhat meg. A digitális adás révén lehetőség van az egyes adások kódolására, tehát minden vevőkészülékre külön meg lehet határozni, hogy az mely csatornacsomagok vételére jogosult. A digitális televíziózás korában multimédiás és hatékony távoktató rendszerek megjelenése várható, hiszen a tévéadások mellett gyors adatátvitelre is lehetőség lesz.
Az első digitális földi sugárzást 1998-ban indították Nagy-Britanniában, de a valódi felfutás 2003-ban indult meg szerte Európában. Elemzők szerint tíz-tizenöt éven belül megszűnik majd az analóg adás. A technológiához szükséges frekvenciakiosztás még nem történt meg az Európai Unióban, tervezett időpontja a 2005-ös év lesz, de a legtöbb tagállam nem várja meg ezt az időpontot a digitális adás elindításával. Hollandiában már teljes a lefedettsége az új megoldásnak, de például Berlinben és környékén tavaly nyár óta kísérleti jelleggel leállították az analóg adás sugárzását.
Magyarországon az Antenna Hungária 1999 júliusában kezdte meg a kísérleti adás sugárzását a Széchenyi-hegyi adótoronyból, s ennek keretein belül fogható 2001 októberétől a MTV, az M2 és a Duna Televízió adása. Az első vidéki DVB-T telephely Kabhegyen 2002-ben startolt, de az idei év végére tervezik egy 10 programot tartalmazó free-to-air (szabadon fogható) csomag teljes budapesti adását, mely elengedhetetlen az országos lefedettséghez szükséges kísérletek elvégzéséhez.