Az első negyedéves 4,2 százalékos GDP-növekedést látva 3,5 százalékra emelte az év egészére vonatkozó, eddig 3,3-3,5 százalékos sávban meghatározott GDP-növekedési előrejelzését a pénzügyi tárca – mondta keddi sajtótájékoztatóján Draskovics Tibor pénzügyminiszter.
A PM elégedetten nyugtázta, hogy az elmúlt év második felében kezdődött kedvező reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően az ipari termelés növekedése az első négy hónap átlagában meghaladta a 10 százalékot, az építőipar termelése az első negyedévben közel 20 százalékkal emelkedett és hosszú idő óta először a mezőgazdasági termelés sem esett vissza. Ennek eredményeképpen a GDP az első negyedévben 4,2 százalékkal nőtt.
A várható deficit megtörte a forintot
Kedden délután a PM tetemes júniusi költségvetési hiányt jósoló előrejelzése megtörte a forintpiacon uralkodó bizakodó hangulatot. A júniusra várt 322,52 milliárd forint hiány hírére 253,60 euróig gyengült a magyar valuta. Az eurót kedden délután 253,35 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon, a reggeli 252,60 forintos kurzus után. Az üzletkötők kedden délelőtt még a forint lassú erősödését várták, A PM tájékoztatója előtt a euró kurzusa 252,85 forint körül volt, a várható hiány napvilárakerülése azonban 253,6 forintig repítette az eurót a forinttal szemben – írja az MTI.
A forintpiacon 30-35 bázisponttal magasabban, 11,30 százalékon zártak az overnight kamatok. A bankok a lejáró 199,4 milliárd forinttal szemben 220,95 milliárd forintot kötöttek le a jegybankban két hétre, így szerda reggel az MNB-ben lévő banki betétállomány 456,55 milliárd forintra nőtt. Nem kizárt, hogy a kamatcsökkentési várakozások is közrejátszottak abban, hogy ilyen tetemesre nőtt a jegybanknál elhelyezett betétállomány.
A jegybank óvatos
Ha nem lesznek kedvezőtlen pénzpiaci tendenciák, az év második felében a jelenleg 11,5 százalékon álló jegybanki alapkamat akár 2-3 százalékkal is csökkenhet az év végéig – tette hozzá a miniszter. A múlt év végi forintgyengülés miatt kialakult rendkívül magas irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csaknem az egész negyedév során fenntartotta. Az ezután beindult kamatcsökkentések - szemben az előző évi, kétszer 3 százalékpontos emeléssel - igen visszafogottak voltak.
Június elején a javuló gazdasági teljesítmények, az erősebb szinten stabilizálódó árfolyam alapján a piac és az elemzők nagy része is újabb kamatcsökkentést várt, ez azonban az Monetáris Tanács június 8-i ülésén nem következett be. Elemzők szerint az év második felében 2-3 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést követően akár 9 százalékra is mérséklődhet az irányadó jegybanki kamatláb.
A PM elégedetten nyugtázta, hogy az elmúlt év második felében kezdődött kedvező reálgazdasági folyamatoknak köszönhetően az ipari termelés növekedése az első négy hónap átlagában meghaladta a 10 százalékot, az építőipar termelése az első negyedévben közel 20 százalékkal emelkedett és hosszú idő óta először a mezőgazdasági termelés sem esett vissza. Ennek eredményeképpen a GDP az első negyedévben 4,2 százalékkal nőtt.
A várható deficit megtörte a forintot
Kedden délután a PM tetemes júniusi költségvetési hiányt jósoló előrejelzése megtörte a forintpiacon uralkodó bizakodó hangulatot. A júniusra várt 322,52 milliárd forint hiány hírére 253,60 euróig gyengült a magyar valuta. Az eurót kedden délután 253,35 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon, a reggeli 252,60 forintos kurzus után. Az üzletkötők kedden délelőtt még a forint lassú erősödését várták, A PM tájékoztatója előtt a euró kurzusa 252,85 forint körül volt, a várható hiány napvilárakerülése azonban 253,6 forintig repítette az eurót a forinttal szemben – írja az MTI.
A forintpiacon 30-35 bázisponttal magasabban, 11,30 százalékon zártak az overnight kamatok. A bankok a lejáró 199,4 milliárd forinttal szemben 220,95 milliárd forintot kötöttek le a jegybankban két hétre, így szerda reggel az MNB-ben lévő banki betétállomány 456,55 milliárd forintra nőtt. Nem kizárt, hogy a kamatcsökkentési várakozások is közrejátszottak abban, hogy ilyen tetemesre nőtt a jegybanknál elhelyezett betétállomány.
A jegybank óvatos
Ha nem lesznek kedvezőtlen pénzpiaci tendenciák, az év második felében a jelenleg 11,5 százalékon álló jegybanki alapkamat akár 2-3 százalékkal is csökkenhet az év végéig – tette hozzá a miniszter. A múlt év végi forintgyengülés miatt kialakult rendkívül magas irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csaknem az egész negyedév során fenntartotta. Az ezután beindult kamatcsökkentések - szemben az előző évi, kétszer 3 százalékpontos emeléssel - igen visszafogottak voltak.
Június elején a javuló gazdasági teljesítmények, az erősebb szinten stabilizálódó árfolyam alapján a piac és az elemzők nagy része is újabb kamatcsökkentést várt, ez azonban az Monetáris Tanács június 8-i ülésén nem következett be. Elemzők szerint az év második felében 2-3 százalékpontos jegybanki kamatcsökkentést követően akár 9 százalékra is mérséklődhet az irányadó jegybanki kamatláb.