A lakáshitel-garanciaalap révén a lakásra vágyó fél már ötszázalékos önrész felmutatásakor hozzá juthatna a szükséges hitelhez. Elképzelhető, hogy az új hitellehetőség nyomán ismét fellendülnek a lakásvásárlások, miután jelentősen visszaestek az állami lakástámogatások megnyirbálása következtében.
Szeptemberben kerül a kormány asztalára a nemzeti lakásépítési program, amelynek egyik fontos eleme az úgynevezett kanadai lakásfinanszírozási rendszer itthoni bevezetése lesz – mondta a hvg.hu-nak Fegyverneki Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke. A lakáshitel-garanciaalap elsősorban azoknak nyújtana segítséget, akiknek a jelenlegi banki hitelkonstrukciók igénybevételéhez nincs elegendő önrészük. Mostanság a jelzálog ellenében legjobb esetben is csak a vételár felét hitelezik a bankok. A garanciaalap segítségével a lakásvásárlók akár az ingatlanok vételárának 95 százalékára is hitelt kaphatnának.
A garanciaalap mindenképpen választékbővítést jelent a lakáshoz jutás különféle lehetőségei között – mondta a hvg.hu-nak Horváth Csaba, a parlament lakásügyi albizottságának elnöke. „Úgy tűnik, eddig senki sem foglakozott az életciklushoz igazodó lakástámogatási rendszer kidolgozásával, noha nem elhanyagolható a lakásra vágyók fiatalabb rétege, akik mellesleg jól keresnek, így nagyobb törlesztőrészletet is elbírnak.” Szerinte az ideális az lenne, ha a hitelfelvevő legalább tíz-tizenöt százalékos önerővel vágna bele a lakásvásárlásba, de legrosszabb esetben már ötszázaléknyi önerővel is elérhető a saját lakás.
A kanadai modellhez hasonlóan, Magyarországon egy erre szakosodott állami intézet elfogadható összegért garantálná a bank által folyósított hitel és a lakás vételára közti különbséget. Így ez utóbbit is hitelbe kapja a vásárló. Kanadában alapesetben a vételár háromnegyedét hitelezik a bankok, a 75 és a 95 százalék közötti húsz százalékra a jelzáloghitel-biztosító vállal garanciát. Ennek díja 0,5-5 százalék között mozog, ami az ügyfél minősítésétől függ.
A rendszer lényeges része, hogy a hitelező az úgynevezett pozitív adóslistára kerül. A pozitív adóslistán feltüntetettek alacsonyabb kamatra és kisebb önrészre kaphatnak újabb kölcsönt. Ennek ellenére Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos többször is hangsúlyozta, aggályosnak tartja a pozitív adóslistát. Legfőképpen azért, mert túl sok személyes adat kerülne a pénzintézetek birtokába. Megoldást jelentene az, ha a hiteligénylők önként hozzájárulnának adataik kezeléséhez. Így az ügyfél hozzájárulására lenne szükség ahhoz, hogy lekérdezzék banki előéletét, vagy akár ahhoz, hogy tudomást szerezzen a hitelbiztosító az ügyfél telefon- és villanyszámla fizetési szokásairól.
Amennyiben az ügyfél rajta van az említett adóslistán, vagy a garanciaalap meggyőződött arról, hogy mindig rendszeresen fizette tartozásait, akkor jóval kisebb a kockázata annak, hogy a jelzálogfedezet nélküli összeget nem fogja törleszteni. Ebben az esetben kisebb rizikót vállal a garanciát nyújtó intézet, így olcsóbban tudja nyújtania a szolgáltatását. ”Mi azzal számolunk, hogy vannak, akik hajlandóak közölni a szükséges személyes adatokat, hogy így kedvezőbb feltételekkel juthassanak hitelhez” – mondta az OLÉH elnöke. Igazat adott az ombudsmannak abban, hogy vissza lehet élni a közölt adatokkal, hacsak nincs szabályozva kezelésük.
Ahhoz, hogy Magyarországon beindulhasson a garanciaalap intézménye, legalább négymilliárd forint induló tőkére lenne szükség. Ám arról, hogy valójában ki lenne a finanszírozó, még nem született döntés – mondta Horváth. Olyan változat is készült, amely mellőzné az állam szerepét, s elsősorban a nagyobb kereskedelmi bankokra építene. Ez a verzió abból indul ki, hogy e bankoknak jól felfogott üzleti érdekük a minél nagyobb összegű hitelkibocsátás.
Bármelyik változatot vezetik is be, legalább egy-másfél év szükséges ahhoz, hogy egyáltalán beinduljon az új rendszer, figyelmeztetnek a szakemberek.
Szeptemberben kerül a kormány asztalára a nemzeti lakásépítési program, amelynek egyik fontos eleme az úgynevezett kanadai lakásfinanszírozási rendszer itthoni bevezetése lesz – mondta a hvg.hu-nak Fegyverneki Sándor, az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnöke. A lakáshitel-garanciaalap elsősorban azoknak nyújtana segítséget, akiknek a jelenlegi banki hitelkonstrukciók igénybevételéhez nincs elegendő önrészük. Mostanság a jelzálog ellenében legjobb esetben is csak a vételár felét hitelezik a bankok. A garanciaalap segítségével a lakásvásárlók akár az ingatlanok vételárának 95 százalékára is hitelt kaphatnának.
A garanciaalap mindenképpen választékbővítést jelent a lakáshoz jutás különféle lehetőségei között – mondta a hvg.hu-nak Horváth Csaba, a parlament lakásügyi albizottságának elnöke. „Úgy tűnik, eddig senki sem foglakozott az életciklushoz igazodó lakástámogatási rendszer kidolgozásával, noha nem elhanyagolható a lakásra vágyók fiatalabb rétege, akik mellesleg jól keresnek, így nagyobb törlesztőrészletet is elbírnak.” Szerinte az ideális az lenne, ha a hitelfelvevő legalább tíz-tizenöt százalékos önerővel vágna bele a lakásvásárlásba, de legrosszabb esetben már ötszázaléknyi önerővel is elérhető a saját lakás.
A kanadai modellhez hasonlóan, Magyarországon egy erre szakosodott állami intézet elfogadható összegért garantálná a bank által folyósított hitel és a lakás vételára közti különbséget. Így ez utóbbit is hitelbe kapja a vásárló. Kanadában alapesetben a vételár háromnegyedét hitelezik a bankok, a 75 és a 95 százalék közötti húsz százalékra a jelzáloghitel-biztosító vállal garanciát. Ennek díja 0,5-5 százalék között mozog, ami az ügyfél minősítésétől függ.
A rendszer lényeges része, hogy a hitelező az úgynevezett pozitív adóslistára kerül. A pozitív adóslistán feltüntetettek alacsonyabb kamatra és kisebb önrészre kaphatnak újabb kölcsönt. Ennek ellenére Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos többször is hangsúlyozta, aggályosnak tartja a pozitív adóslistát. Legfőképpen azért, mert túl sok személyes adat kerülne a pénzintézetek birtokába. Megoldást jelentene az, ha a hiteligénylők önként hozzájárulnának adataik kezeléséhez. Így az ügyfél hozzájárulására lenne szükség ahhoz, hogy lekérdezzék banki előéletét, vagy akár ahhoz, hogy tudomást szerezzen a hitelbiztosító az ügyfél telefon- és villanyszámla fizetési szokásairól.
Amennyiben az ügyfél rajta van az említett adóslistán, vagy a garanciaalap meggyőződött arról, hogy mindig rendszeresen fizette tartozásait, akkor jóval kisebb a kockázata annak, hogy a jelzálogfedezet nélküli összeget nem fogja törleszteni. Ebben az esetben kisebb rizikót vállal a garanciát nyújtó intézet, így olcsóbban tudja nyújtania a szolgáltatását. ”Mi azzal számolunk, hogy vannak, akik hajlandóak közölni a szükséges személyes adatokat, hogy így kedvezőbb feltételekkel juthassanak hitelhez” – mondta az OLÉH elnöke. Igazat adott az ombudsmannak abban, hogy vissza lehet élni a közölt adatokkal, hacsak nincs szabályozva kezelésük.
Ahhoz, hogy Magyarországon beindulhasson a garanciaalap intézménye, legalább négymilliárd forint induló tőkére lenne szükség. Ám arról, hogy valójában ki lenne a finanszírozó, még nem született döntés – mondta Horváth. Olyan változat is készült, amely mellőzné az állam szerepét, s elsősorban a nagyobb kereskedelmi bankokra építene. Ez a verzió abból indul ki, hogy e bankoknak jól felfogott üzleti érdekük a minél nagyobb összegű hitelkibocsátás.
Bármelyik változatot vezetik is be, legalább egy-másfél év szükséges ahhoz, hogy egyáltalán beinduljon az új rendszer, figyelmeztetnek a szakemberek.