A robbanásban egy szerződéses tizedes életveszélyes, egy szerződéses szakaszvezető pedig könnyebb sérülést szenvedett - áll a Honvédelmi Minisztérium (HM) kommunikációs főigazgatóságának közleményében.
A magyar katona tüdejét érte a sérülés, amelyet a golyóálló mellény egyik résén keresztül szerzett - közölte Juhász Ferenc honvédelmi miniszter budapesti sajtótájékoztatóján. "A mai napon délelőtt fél tízkor egy Hillahból (...) induló 47 fős katonai konvojunk, amely ivóvizet szállított, támadást szenvedett" - mondta Juhász, aki élete legnehezebb pillanatának nevezte a történteket.
Egy bomba okozta a robbanást
A pokolgépet az Index.hu szerint a tampai főút egyik kereszteződésétől két kilométerre helyezték el. A kiserejű robbanás a járműoszlop második kocsija mellett történt. A detonáció betörte az oszlopban harmadikként haladó teherautó szélvédőjét, a gépkocsit vezető szakaszvezető hámsérüléseket szenvedett a szemén.
A sérülteket a helyszínen a konvoj egészségügyi személyzete ellátta, ezt követően az amerikai egészségügyi szolgálat helikopterrel a bagdadi tábori kórházba szállította őket. Az életveszélyes sérülést szenvedett tizedes a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás ellenére életét vesztette.
A feladatban részt vevő többi katona fegyelmezetten végrehajtotta a helyszín biztosítását, majd a sérültek elszállítása után az oszlop folytatta útját a koalíciós erők kijelölt bázisára. Az esemény körülményeinek kivizsgálása folyamatban van, a katonák várhatóan az esti órákban térnek vissza az al-hillahi bázisra - áll a közleményben.
A sérültek családtagjainak kiértesítése folyamatban van - írta a HM. A tárca tájékoztatása szerint a honvédelmi miniszter gyorssegélyben részesíti az elhunyt családját, valamint gondoskodik az elhunyt hazaszállításáról és katonai tiszteletadással történő temetéséről.
Vizsgálóbizottság utazik Irakba
Pénteken vizsgálóbizottságot indít Irakba a HM a robbanás körülményeinek tisztázására - jelentette be Juhász. A csoportot Isaszegi János dandártábornok, a koalíciós erők főparancsnokságának hadműveleti főnöke vezeti majd. Juhász és Szenes Zoltán tábornok, a honvédvezérkar főnöke a jövő héten látogat Irakba - írta az Index. A hillai bázissal csütörtök délután négykor, videokonferencián veszik fel a kapcsolatot.
Korábbi támadások
A magyar katonák konvoját már korábban is érte támadás. Tavaly december 6-án gépkarabéllyal lőttek ismeretlenek a teherautókra, a magyar katonák viszonozták a tüzet, akkor a szállítóalakulat tagjai közül senki nem sérült meg.
Idén február 18-án a magyar katonáknak is szállást adó hillai tábor ellen követtek el öngyilkos merényletet, akkor tíz magyar sebesült meg.
Gyengül a magyar részvétel politikai támogatása
A magyar katonák első 300 fős kontingense tavaly nyáron érkezett meg Irakba. A magyar alakulat a lengyel parancsnokság alatt szolgáló nemzetközi haderő részeként végezi szállítási feladatait.
Az alakulat kiküldéséről az Országgyűlés 2003. július 2-án egyhangúlag döntött, azt követően, hogy április 25-én Geroge W. Bush amerikai elnök felkérte Magyarországot: vegyen részt a békefenntartásban. A határozat hat hónapban szabta meg a katonák iraki tartózkodását, majd azt 2003. november 3-án 2004 végéig meghosszabbították.
Ekkor már nem volt egységes a parlamenti döntés, négyen nemmel szavaztak, huszonheten, köztük az MDF-frakció tagjai, tartózkodtak. Az iraki magyar szerepvállalással kapcsolatos politikai összhang az év során tovább gyengült.
Az ellenzék a magyarok hazahozatala mellett
Az MDF december 1-jén már a magyar katonák hazahozatalát kezdeményezte, azóta ezt a javaslatát több alkalommal is benyújtotta az Országgyűlésnek, de a parlament nem vette napirendjére. A Fidesz álláspontja májusban módosult, amikor az iraki foglyok megkínzása miatt Orbán Viktor pártelnök bejelentette: szeretné, ha a Fidesz felülvizsgálná iraki álláspontját. Az ügyben négypárti egyeztetést tartottak a parlamenti politikai erők. A párt ENSZ-felhatalmazáshoz kötötte volna a magyarok mandátumát.
Meddig maradnak Irakban a magyarok?
A kormánypártok álláspontja az volt, hogy a magyar katonáknak addig kell Irakban maradniuk, amíg szükség van rájuk, és a körülmények lehetővé teszik az ott tartózkodást.
Június 15-én három volt miniszterelnök, Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor folytatott megbeszélést az iraki magyar szerepvállalásról. Boross Péter és Orbán Viktor azon az állásponton volt, hogy a magyar katonákat mielőbb haza kell hozni Irakból, míg Horn Gyula azt mondta: a magyar katonáknak maradniuk kell, mert hozzájárulnak a stabilitás megteremtéséhez Irakban.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa június 8-án határozatot hozott Irak ügyében. Ebben a testület kijelölte a nemzetközi katonai erők mandátumát is. A másnapi kormányülésen Kovács László külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar kontingens hazarendelése ártott volna Magyarország nemzetközi tekintélyének. (MTI)
A magyar katona tüdejét érte a sérülés, amelyet a golyóálló mellény egyik résén keresztül szerzett - közölte Juhász Ferenc honvédelmi miniszter budapesti sajtótájékoztatóján. "A mai napon délelőtt fél tízkor egy Hillahból (...) induló 47 fős katonai konvojunk, amely ivóvizet szállított, támadást szenvedett" - mondta Juhász, aki élete legnehezebb pillanatának nevezte a történteket.
Egy bomba okozta a robbanást
A pokolgépet az Index.hu szerint a tampai főút egyik kereszteződésétől két kilométerre helyezték el. A kiserejű robbanás a járműoszlop második kocsija mellett történt. A detonáció betörte az oszlopban harmadikként haladó teherautó szélvédőjét, a gépkocsit vezető szakaszvezető hámsérüléseket szenvedett a szemén.
A sérülteket a helyszínen a konvoj egészségügyi személyzete ellátta, ezt követően az amerikai egészségügyi szolgálat helikopterrel a bagdadi tábori kórházba szállította őket. Az életveszélyes sérülést szenvedett tizedes a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás ellenére életét vesztette.
A feladatban részt vevő többi katona fegyelmezetten végrehajtotta a helyszín biztosítását, majd a sérültek elszállítása után az oszlop folytatta útját a koalíciós erők kijelölt bázisára. Az esemény körülményeinek kivizsgálása folyamatban van, a katonák várhatóan az esti órákban térnek vissza az al-hillahi bázisra - áll a közleményben.
A sérültek családtagjainak kiértesítése folyamatban van - írta a HM. A tárca tájékoztatása szerint a honvédelmi miniszter gyorssegélyben részesíti az elhunyt családját, valamint gondoskodik az elhunyt hazaszállításáról és katonai tiszteletadással történő temetéséről.
Vizsgálóbizottság utazik Irakba
Pénteken vizsgálóbizottságot indít Irakba a HM a robbanás körülményeinek tisztázására - jelentette be Juhász. A csoportot Isaszegi János dandártábornok, a koalíciós erők főparancsnokságának hadműveleti főnöke vezeti majd. Juhász és Szenes Zoltán tábornok, a honvédvezérkar főnöke a jövő héten látogat Irakba - írta az Index. A hillai bázissal csütörtök délután négykor, videokonferencián veszik fel a kapcsolatot.
Korábbi támadások
A magyar katonák konvoját már korábban is érte támadás. Tavaly december 6-án gépkarabéllyal lőttek ismeretlenek a teherautókra, a magyar katonák viszonozták a tüzet, akkor a szállítóalakulat tagjai közül senki nem sérült meg.
Idén február 18-án a magyar katonáknak is szállást adó hillai tábor ellen követtek el öngyilkos merényletet, akkor tíz magyar sebesült meg.
Gyengül a magyar részvétel politikai támogatása
A magyar katonák első 300 fős kontingense tavaly nyáron érkezett meg Irakba. A magyar alakulat a lengyel parancsnokság alatt szolgáló nemzetközi haderő részeként végezi szállítási feladatait.
Az alakulat kiküldéséről az Országgyűlés 2003. július 2-án egyhangúlag döntött, azt követően, hogy április 25-én Geroge W. Bush amerikai elnök felkérte Magyarországot: vegyen részt a békefenntartásban. A határozat hat hónapban szabta meg a katonák iraki tartózkodását, majd azt 2003. november 3-án 2004 végéig meghosszabbították.
Ekkor már nem volt egységes a parlamenti döntés, négyen nemmel szavaztak, huszonheten, köztük az MDF-frakció tagjai, tartózkodtak. Az iraki magyar szerepvállalással kapcsolatos politikai összhang az év során tovább gyengült.
Az ellenzék a magyarok hazahozatala mellett
Az MDF december 1-jén már a magyar katonák hazahozatalát kezdeményezte, azóta ezt a javaslatát több alkalommal is benyújtotta az Országgyűlésnek, de a parlament nem vette napirendjére. A Fidesz álláspontja májusban módosult, amikor az iraki foglyok megkínzása miatt Orbán Viktor pártelnök bejelentette: szeretné, ha a Fidesz felülvizsgálná iraki álláspontját. Az ügyben négypárti egyeztetést tartottak a parlamenti politikai erők. A párt ENSZ-felhatalmazáshoz kötötte volna a magyarok mandátumát.
Meddig maradnak Irakban a magyarok?
A kormánypártok álláspontja az volt, hogy a magyar katonáknak addig kell Irakban maradniuk, amíg szükség van rájuk, és a körülmények lehetővé teszik az ott tartózkodást.
Június 15-én három volt miniszterelnök, Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor folytatott megbeszélést az iraki magyar szerepvállalásról. Boross Péter és Orbán Viktor azon az állásponton volt, hogy a magyar katonákat mielőbb haza kell hozni Irakból, míg Horn Gyula azt mondta: a magyar katonáknak maradniuk kell, mert hozzájárulnak a stabilitás megteremtéséhez Irakban.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa június 8-án határozatot hozott Irak ügyében. Ebben a testület kijelölte a nemzetközi katonai erők mandátumát is. A másnapi kormányülésen Kovács László külügyminiszter azt mondta, hogy a magyar kontingens hazarendelése ártott volna Magyarország nemzetközi tekintélyének. (MTI)