Már huszonkét országban fogható az amerikai kormány bábáskodásával februárban indított al-Hurra (A szabad) nevű arab nyelvű amerikai tv-állomás, de a csatorna – Washington egyik külvárosában található – székhelyén egy árva cégtábla sincs kitéve. „Ez csak azért van így, mert nemrég költöztünk ide” – indokolta a hiányosságot az egyik hírügynökségnek a csatorna kommunikációs igazgatója. Pénz biztos lenne rá, hiszen az adót az amerikai adófizetők dollárjaiból tartja fent a kongresszus.
A modern technológiával felszerelt irodákban dolgozó újságírók 90 százaléka a Közel-Keletről származik: a washingtoni központban százan dolgoznak, de a csatornának Dubaiban, Ammanban, Bagdadban, Bejrútban és Kairóban is vannak irodái, április vége óta pedig Alhurra-Irak néven egy iraki leányvállalattal is bővültek.
Megalakulásakor az arab médiumok élesen bírálták a „kongresszusi tévét”, mondván, az nem más, mint az amerikai propaganda eszköze. Ugyanakkor az amerikai vezetés sem rejtette véka alá, hogy az al-Hurrát a konkurens tv-állomások, az al-Arabíja és főleg a Washington által több ízben támadott al-Dzsazíra televíziók befolyásának csökkentésére hozták létre. A francia Ipsos közvélemény-kutató intézet által megkérdezett – a műholdas csatornát „fogó” – emberek 29 százaléka nézi az al-Hurrát. „Az emberek kezdik megérteni, hogy az arab világban már mi is a média részei vagyunk. Hamarosan a Közel-Keleten élő emberek elsőszámú információforrásává válhatunk” – nyilatkozta optimistán Muafak Harb, az al-Hurra hírigazgatója.
Harbot egyébként az arab médiamunkások körében többen az amerikaiak megbízható káderének tartják: a korábban a londoni al-Hajat napilapnál dolgozó 37 éves libanoni-amerikai férfi a szintén amerikai pénzből finanszírozott Radio Sawa hírigazgatója is egyben. Szerinte már most érzékenyen érinti az arab médiát, hogy az al-Hurra az arab médiapiacon van. Mint mondja, az al-Dzsazíra és más tv-állomások megemelték munkatársaik fizetését, nehogy az al-Hurrához menjenek dolgozni, többen ugyanis jelentkeztek munkára az amerikai televíziónál.
„Nem az a küldetésünk, hogy propagáljuk az amerikai politikát, hanem az, hogy tényszerűen mutassuk be azt” – közölte egy interjúban Norman Pattiz, az al-Hurra és a Radio Sawa üzemeltetéséért is felelős Broadcasting Board of Governors (BBG) közel-keleti bizottságának elnöke. Pattiz példaként hozta fel, hogy az al-Hurra részletesen foglalkozott az iraki foglyok kínzása körül kirobbant botránnyal. Szerinte az tv-állomásnak azért is tudósítania kell ezekről a sztorikról, mert így megmutathatja, hogy valóban hiteles információforrás.
Eközben az újonnan felálló iraki vezetés az al-Hurra konkurenseire szállt rá. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter a minap úgy nyilatkozott, hogy „Irak stabilitásának és biztonságának erősítése határainak alaposabb őrzése révén, illetve egyes arab műholdas televíziók izgatásának kiküszöbölése révén” valósítható meg. Zebari szerint a Perzsa-öböl menti arab országok közül több is felelős az Irakban uralkodó bizonytalan, zavaros közállapotokért, részben azért, mert műholdas televíziós csatornáik révén beavatkoznak Irak belügyeibe, befolyásolják az ottani médiát. Bár a miniszter nem tért ki rá, mely műholdas televíziók folytatnak szerinte uszító tevékenységet, de az ideiglenes iraki hatóságok és az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció illetékesei korábban név szerint is többször bírálták az al-Dzsazírát és az al-Arabíját, rosszallva azt, ahogyan ezek a sok arab országban, köztük Irakban is népszerű adók az iraki eseményekről tudósítanak.
Az al-Dzsazírán és az al-Arabíján kívül az iraki vezetés dolgát nehezítheti egy egyiptomi milliárdos, bizonyos Naguib Sawiris is, akinek cége, az Orascom Telecom Holding (OTH) e hónapban indít televíziós adót Irakban. Arab sajtóértesülések szerint ez a tv-állomás is az al-Hurra versenytársa lesz.
A modern technológiával felszerelt irodákban dolgozó újságírók 90 százaléka a Közel-Keletről származik: a washingtoni központban százan dolgoznak, de a csatornának Dubaiban, Ammanban, Bagdadban, Bejrútban és Kairóban is vannak irodái, április vége óta pedig Alhurra-Irak néven egy iraki leányvállalattal is bővültek.
Megalakulásakor az arab médiumok élesen bírálták a „kongresszusi tévét”, mondván, az nem más, mint az amerikai propaganda eszköze. Ugyanakkor az amerikai vezetés sem rejtette véka alá, hogy az al-Hurrát a konkurens tv-állomások, az al-Arabíja és főleg a Washington által több ízben támadott al-Dzsazíra televíziók befolyásának csökkentésére hozták létre. A francia Ipsos közvélemény-kutató intézet által megkérdezett – a műholdas csatornát „fogó” – emberek 29 százaléka nézi az al-Hurrát. „Az emberek kezdik megérteni, hogy az arab világban már mi is a média részei vagyunk. Hamarosan a Közel-Keleten élő emberek elsőszámú információforrásává válhatunk” – nyilatkozta optimistán Muafak Harb, az al-Hurra hírigazgatója.
Harbot egyébként az arab médiamunkások körében többen az amerikaiak megbízható káderének tartják: a korábban a londoni al-Hajat napilapnál dolgozó 37 éves libanoni-amerikai férfi a szintén amerikai pénzből finanszírozott Radio Sawa hírigazgatója is egyben. Szerinte már most érzékenyen érinti az arab médiát, hogy az al-Hurra az arab médiapiacon van. Mint mondja, az al-Dzsazíra és más tv-állomások megemelték munkatársaik fizetését, nehogy az al-Hurrához menjenek dolgozni, többen ugyanis jelentkeztek munkára az amerikai televíziónál.
„Nem az a küldetésünk, hogy propagáljuk az amerikai politikát, hanem az, hogy tényszerűen mutassuk be azt” – közölte egy interjúban Norman Pattiz, az al-Hurra és a Radio Sawa üzemeltetéséért is felelős Broadcasting Board of Governors (BBG) közel-keleti bizottságának elnöke. Pattiz példaként hozta fel, hogy az al-Hurra részletesen foglalkozott az iraki foglyok kínzása körül kirobbant botránnyal. Szerinte az tv-állomásnak azért is tudósítania kell ezekről a sztorikról, mert így megmutathatja, hogy valóban hiteles információforrás.
Eközben az újonnan felálló iraki vezetés az al-Hurra konkurenseire szállt rá. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter a minap úgy nyilatkozott, hogy „Irak stabilitásának és biztonságának erősítése határainak alaposabb őrzése révén, illetve egyes arab műholdas televíziók izgatásának kiküszöbölése révén” valósítható meg. Zebari szerint a Perzsa-öböl menti arab országok közül több is felelős az Irakban uralkodó bizonytalan, zavaros közállapotokért, részben azért, mert műholdas televíziós csatornáik révén beavatkoznak Irak belügyeibe, befolyásolják az ottani médiát. Bár a miniszter nem tért ki rá, mely műholdas televíziók folytatnak szerinte uszító tevékenységet, de az ideiglenes iraki hatóságok és az Egyesült Államok vezette nemzetközi katonai koalíció illetékesei korábban név szerint is többször bírálták az al-Dzsazírát és az al-Arabíját, rosszallva azt, ahogyan ezek a sok arab országban, köztük Irakban is népszerű adók az iraki eseményekről tudósítanak.
Az al-Dzsazírán és az al-Arabíján kívül az iraki vezetés dolgát nehezítheti egy egyiptomi milliárdos, bizonyos Naguib Sawiris is, akinek cége, az Orascom Telecom Holding (OTH) e hónapban indít televíziós adót Irakban. Arab sajtóértesülések szerint ez a tv-állomás is az al-Hurra versenytársa lesz.