A lépés célja mindhárom ország esetében az, hogy már 2007-ben a gazdasági és pénzügyi unió (EMU) tagjává válhassanak. Brüsszeli tájékoztatás szerint az árfolyammechanizmusba való belépésükről szóló döntést az euróövezethez tartozó országok, a valutaunión kívüli, de az ERM-II-ben részt vevő Dánia, valamint az Európai Központi Bank hozta meg, a három érintett országgal egyetértésben.
Az árfolyammechanizmusban való részvétel az EMU-hoz történő csatlakozás kötelező előfeltétele. A szabályok szerint a valutauniós tagságra pályázó országoknak legkevesebb két évet kell eltölteniük az ERM-II-ben, mielőtt bevezethetnék az eurót. Ebben az időszakban nem értékelhetik le a valutájukat, annak középárfolyamát az euróhoz kötik, és ahhoz képest 15 százalékosnál nagyobb ingadozásokat egyik irányban sem engedhetnek meg.
A mostani döntés részeként a három valuta euróhoz viszonyított középárfolyamát 15,6466 észt koronában, 239,640 szlovén tolarban, illetve 3,45280 litván litasban határozták meg. A csatlakozásról szóló bejelentés szerint Észtország és Litvánia a már érvényben lévő valutatábla-rendszerét viszi át az ERM-II-be, gyakorlatilag változatlan formában.
Litvánia 1994 áprilisában vezette be a valutatáblát, de valutájának árfolyamát először a dollárhoz kötötte, s csak 2002 februárjában tért át az euróra, amelyhez a most is megtartott 3,45280-as árfolyamon rögzítette valutáját.
A valutatábla ("currency board") intézményének lényege az, hogy az állam csak az általa birtokolt keményvaluta-, illetve aranytartalékok mértékében bocsát ki nemzeti valutát, amelynek fedezete és átválthatósága ily módon 100 százalékosan szavatolt. A hazai pénz árfolyamát egyidejűleg a kiválasztott kulcsvaluta árfolyamához kötik.
Az ERM-II-ben eltöltendő két év mellett a valutauniós tagság további feltételei közé tartozik, hogy a belépő ország államháztartási hiánya nem lehet magasabb hazai össztermékének (GDP) 3 százalékánál, inflációs rátája nem haladhatja meg 1,5 százaléknál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagindexét, a hosszú lejáratú hitelek kamatlába pedig legfeljebb 2 százalékkal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációjú tagország átlagánál.
Uniós és tagállami illetékesek már a hónap elején jelezték, hogy Észtország és Litvánia ERM-II-csatlakozása legfeljebb hetek kérdése lehet. Szlovénia esetében azonban a mostani bejelentés váratlan volt, mert bár az ő csatlakozását is közelinek jósolták, általában csak az év második felére várták.
Az EU-hoz újonnan csatlakozott országok közül Ciprus lehet a következő, amely - valószínűleg még ebben az évben - csatlakozik az ERM-II-höz. Központi bankjának illetékesei azonban a hónap elején figyelmeztettek arra, hogy ez az államháztartás helyzetének szeptemberben esedékes felülvizsgálatától függ. (MTI)
Az árfolyammechanizmusban való részvétel az EMU-hoz történő csatlakozás kötelező előfeltétele. A szabályok szerint a valutauniós tagságra pályázó országoknak legkevesebb két évet kell eltölteniük az ERM-II-ben, mielőtt bevezethetnék az eurót. Ebben az időszakban nem értékelhetik le a valutájukat, annak középárfolyamát az euróhoz kötik, és ahhoz képest 15 százalékosnál nagyobb ingadozásokat egyik irányban sem engedhetnek meg.
A mostani döntés részeként a három valuta euróhoz viszonyított középárfolyamát 15,6466 észt koronában, 239,640 szlovén tolarban, illetve 3,45280 litván litasban határozták meg. A csatlakozásról szóló bejelentés szerint Észtország és Litvánia a már érvényben lévő valutatábla-rendszerét viszi át az ERM-II-be, gyakorlatilag változatlan formában.
Litvánia 1994 áprilisában vezette be a valutatáblát, de valutájának árfolyamát először a dollárhoz kötötte, s csak 2002 februárjában tért át az euróra, amelyhez a most is megtartott 3,45280-as árfolyamon rögzítette valutáját.
A valutatábla ("currency board") intézményének lényege az, hogy az állam csak az általa birtokolt keményvaluta-, illetve aranytartalékok mértékében bocsát ki nemzeti valutát, amelynek fedezete és átválthatósága ily módon 100 százalékosan szavatolt. A hazai pénz árfolyamát egyidejűleg a kiválasztott kulcsvaluta árfolyamához kötik.
Az ERM-II-ben eltöltendő két év mellett a valutauniós tagság további feltételei közé tartozik, hogy a belépő ország államháztartási hiánya nem lehet magasabb hazai össztermékének (GDP) 3 százalékánál, inflációs rátája nem haladhatja meg 1,5 százaléknál nagyobb mértékben a három legalacsonyabb inflációjú tagállam átlagindexét, a hosszú lejáratú hitelek kamatlába pedig legfeljebb 2 százalékkal lehet magasabb a három legalacsonyabb inflációjú tagország átlagánál.
Uniós és tagállami illetékesek már a hónap elején jelezték, hogy Észtország és Litvánia ERM-II-csatlakozása legfeljebb hetek kérdése lehet. Szlovénia esetében azonban a mostani bejelentés váratlan volt, mert bár az ő csatlakozását is közelinek jósolták, általában csak az év második felére várták.
Az EU-hoz újonnan csatlakozott országok közül Ciprus lehet a következő, amely - valószínűleg még ebben az évben - csatlakozik az ERM-II-höz. Központi bankjának illetékesei azonban a hónap elején figyelmeztettek arra, hogy ez az államháztartás helyzetének szeptemberben esedékes felülvizsgálatától függ. (MTI)