Szalay-Berzeviczy szerint brüsszeli döntést igényel az osztrák-magyar konzorcium tulajdonszerzése a Budapesti Értéktőzsdében. Az EU versenyfelügyeleti eljárását a konzorciumban résztvevő osztrák bankok mérete, forgalmi, pénzügyi mutatói indokolják.
Hozzátette: A EU bizottság nem azt vizsgálja, hogy a tulajdonszerzés jogszerű volt-e, hanem azt hogy a konzorcium tagjai miként tudják érvényesíteni az összesen 68,8 százalékos tulajdonrészhez kapcsolódó tulajdonosi jogaikat.
A versenyjogi eljárásra hivatkozva a BÉT rendkívüli közgyűlését összehívó és a napirendi pontokat előterjesztő HVB azt javasolta, hogy az EU Bizottság döntéséig a közgyűlés ne hozzon érdemi döntéseket. Emiatt nem választottak új igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat sem a lemondottak helyébe.
Horváth Zsolt, a tőzsde vezérigazgatója kifejtette: az igazgatóság a megmaradt három taggal működőképes mind a tőzsde alapító okirata, mind a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint.
A felügyelő bizottság elnöke, Katona Zsolt nem mondott le, a négy lemondott tag közül kettőnek a mandátumát 60 nappal meghosszabbították annak érdekében, hogy a társaság működőképes maradjon.
A BÉT közgyűlése elhalasztotta annak a korábbi részvényesi határozatnak a végrehajtását, amely szerint a menedzsmentnek június 30-ig alá kellett volna írnia a Budapesti Árutőzsde Rt. (BÁT) eszközeinek átvételéről szóló szerződést. Nem hozott viszont határozatot a BÁT részvényeinek megvásárlásáról.
Szalay-Berzeviczy szerint bár az integráció kérdése most megoldatlan maradt, a részvényesek kiálltak amellett, hogy szükség van a két tőzsde integrációjára, ezzel az igazgatóság is egyetért. A kérdés csak az, hogy ez milyen formában valósuljon meg.
Kifejtette: a tőzsde stratégiájában nincs szükség jelentős változásokra, továbbra is cél a kapitalizáció és a likviditás növelése, új kibocsátók vonzása és a hazai befektetők szerepének növelése.
A korábbi elnök Jaksity György a közgyűlésen lemondott tisztségéről, miután a HVB a többi tulajdonos nevében levélben szólította fel a távozásra. (MTI)
Hozzátette: A EU bizottság nem azt vizsgálja, hogy a tulajdonszerzés jogszerű volt-e, hanem azt hogy a konzorcium tagjai miként tudják érvényesíteni az összesen 68,8 százalékos tulajdonrészhez kapcsolódó tulajdonosi jogaikat.
A versenyjogi eljárásra hivatkozva a BÉT rendkívüli közgyűlését összehívó és a napirendi pontokat előterjesztő HVB azt javasolta, hogy az EU Bizottság döntéséig a közgyűlés ne hozzon érdemi döntéseket. Emiatt nem választottak új igazgatósági és felügyelő bizottsági tagokat sem a lemondottak helyébe.
Horváth Zsolt, a tőzsde vezérigazgatója kifejtette: az igazgatóság a megmaradt három taggal működőképes mind a tőzsde alapító okirata, mind a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai szerint.
A felügyelő bizottság elnöke, Katona Zsolt nem mondott le, a négy lemondott tag közül kettőnek a mandátumát 60 nappal meghosszabbították annak érdekében, hogy a társaság működőképes maradjon.
A BÉT közgyűlése elhalasztotta annak a korábbi részvényesi határozatnak a végrehajtását, amely szerint a menedzsmentnek június 30-ig alá kellett volna írnia a Budapesti Árutőzsde Rt. (BÁT) eszközeinek átvételéről szóló szerződést. Nem hozott viszont határozatot a BÁT részvényeinek megvásárlásáról.
Szalay-Berzeviczy szerint bár az integráció kérdése most megoldatlan maradt, a részvényesek kiálltak amellett, hogy szükség van a két tőzsde integrációjára, ezzel az igazgatóság is egyetért. A kérdés csak az, hogy ez milyen formában valósuljon meg.
Kifejtette: a tőzsde stratégiájában nincs szükség jelentős változásokra, továbbra is cél a kapitalizáció és a likviditás növelése, új kibocsátók vonzása és a hazai befektetők szerepének növelése.
A korábbi elnök Jaksity György a közgyűlésen lemondott tisztségéről, miután a HVB a többi tulajdonos nevében levélben szólította fel a távozásra. (MTI)