Magyarország 71 pontot érdemelt ki a német bank legutóbbi elemzésében, amely valamelyest rosszabb az előző kimutatásban elért 73 pontnál. A 2003 októberében készült felmérésben Magyarország 70 pontot kapott, míg 1995-ben még 34 pontnál tartott a Deka Bank konvergencia-indexe szerint – írja a Privátbankár hírportál.
Az élen az Észtország, Szlovénia és Csehország alkotta trojka áll, emelkedő, jelenleg 84, 83 és 81 pontot jelző mutatókkal. Az EU-hoz újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai tagállamok közül Magyarország és Litvánia mögött Lettország áll, s sok dicséretet kap Szlovákia, amely Lengyelországgal együtt 74 pontos. Az EU-tagság várományosának számító Bulgária, Horvátország és Románia 59, 49 és 41 ponttal zárja a sort.
Az elemzők szerint Magyarország pontvesztése a pénzügyi konvergencia-mutatók, jelesül az infláció emelkedésének tudható be. A kutatók az elmúlt két évet tekintve nem tartják sikeresnek a konvergencia érdekében tett magyar erőfeszítéseket.
A bank 16 makroökonómiai és intézményi mutatót dolgoz fel rendszeresen - a makroökonómiai mutatók között pénzügyi, államháztartási és reálgazdasági mutatók szerepelnek -, s ezek alapján méri fel, hogy az Európai Unió új országai és tagjelöltjei Közép- és Kelet-Európából hol tartanak a korábbi, 15 tagú EU 100 pontnak vett átlagszintjéhez képest.
Az élen az Észtország, Szlovénia és Csehország alkotta trojka áll, emelkedő, jelenleg 84, 83 és 81 pontot jelző mutatókkal. Az EU-hoz újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai tagállamok közül Magyarország és Litvánia mögött Lettország áll, s sok dicséretet kap Szlovákia, amely Lengyelországgal együtt 74 pontos. Az EU-tagság várományosának számító Bulgária, Horvátország és Románia 59, 49 és 41 ponttal zárja a sort.
Az elemzők szerint Magyarország pontvesztése a pénzügyi konvergencia-mutatók, jelesül az infláció emelkedésének tudható be. A kutatók az elmúlt két évet tekintve nem tartják sikeresnek a konvergencia érdekében tett magyar erőfeszítéseket.
A bank 16 makroökonómiai és intézményi mutatót dolgoz fel rendszeresen - a makroökonómiai mutatók között pénzügyi, államháztartási és reálgazdasági mutatók szerepelnek -, s ezek alapján méri fel, hogy az Európai Unió új országai és tagjelöltjei Közép- és Kelet-Európából hol tartanak a korábbi, 15 tagú EU 100 pontnak vett átlagszintjéhez képest.