A répatermelők tonnánként legalább 12 ezer forintot kapnak, és a cukoriparnak sem fájhat a feje a túltermelés miatt. Brüsszel ugyanis végső esetben tonnánként 165 ezer forintért felvásárolja az általuk gyártott édesítőszert. Az unió cukorrendtartásának köszönhetően végre kiegyensúlyozott lesz a piac – hangoztatták szakértők uniós csatlakozásunk előtt.
Ám a dolog nem ilyen egyszerű. A napokban ugyanis Franz Fischler uniós agrárbiztos, azzal állt elő, hogy gyors és radikális változtatásokra van szükség, ami a cukortermelés és -kivitel támogatási rendszerét illeti. Az agrárbiztos nem is tétovázna sokáig, az általa készített forgatókönyv szerint ugyanis már jövő évtől kezdődően csökkentené a garantált cukorárat, visszafogná az uniós pénzből finanszírozott cukorexportot, és szűkítené az országok cukortermelési kvótáját.
Ha Fischler tervére rábólintanak, a termelők és gyártók nagy részének végzetes lesz a változás. A német Südzucker, Európa legnagyobb cukorvállalata a napokban már jelezte, ha Brüsszelben drasztikusan beavatkoznak a cukorágazatba, csak a legjövedelmezőbb területeken tartja fenn a termelést. A döntés a répatermesztők számának jelentős megcsappanását, és gyárak bezárását vonná maga után.
Ha megvalósul a terv a magyar gazdák búcsút inthetnek a csatlakozás előtt beígért jövedelem kiegészítéstől és drasztikusan zuhanna a cukorrépa felvásárlási ára is. A jelenlegi tonnánkénti 623 eurós garantált árat egyharmadával alacsonyabb referenciaár váltaná fel. Mivel az unióban jelenleg a cukor átlagára háromszorosa a világpiaci árnak, így első lépésként 2005 őszén húsz százalékkal csökkentenék, 2007-ben pedig további tizenhárom százalékkal.
Ami a mennyiségi korlátozást illeti, a jelenlegi 17,4 millió tonnányi cukorrépa helyett csak 14, 6 millió tonna termelést támogatna az unió. A termelési kvótákat is folyamatosan csökkentenék, miszerint jövőre 1,3 millió tonnával, majd 2008-ig évente 0,5 millióval csökkenne. Nem beszélve arról, hogy a magyar cukorgyáraknak versenyezniük kell a német, francia és belga üzemekkel.
A magyarországi cukorpiac helyzetét tovább rontja, hogy a csatlakozása óta jelentősen megugrott a Romániából behozott fehércukor mennyisége. Becslések szerint már több ezer tonnányi is lehet az így bekerült cukor. A háztartások által használt kilós kiszerelésű kristálycukor belföldi forgalma május óta harmadára esett vissza. A keleti országrészben jó néhány olyan üzlet van, amelyik hónapok óta nem rendelt egyetlen grammnyi cukrot sem a nagykereskedőktől.
A magyar cukoripar álláspontja szerint a vámhatóság gátat szabhat a cukoráradatnak, ám a hatóság szó szerint értelmezi a jogszabályt. Bizonyítani kellene, hogy nem magáncélra hozzák az élelmiszert, márpedig azt csak úgy lehet, ha rajtaütésszerűen rábizonyítják az illetőre, hogy eladásra szánja az árut. Korábban a jogszabály ötven kilogrammban szabta meg a vámmentesen behozható cukor mennyiségét, jelenleg azonban akár 200 kilogrammnyi is behozható teljesen legálisan. Az új jogszabály ugyanis 175 euróig enged vámmentesen behozni élelmiszert az országba, ha saját háztartásának ellátására szánja az illető.
Csütörtökön a vámnyomozók Sarkadon ellenőriztek egy gépkocsit, amelynek üres rakterében cukornyomokat találtak – mondta a hvg.hu-nak Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. Házkutatást tartottak a gépjármű indulási telephelyén, ahol ötven kilogrammos kiszerelésben román feliratú zsákokban 32 tonna kilogrammnyi kristálycukrot foglaltak le. A telephelyen talált iratok alapján újabb nyomozásokat rendeltek el, aminek eredményeként további 109 tonna kilogrammnyi cukrot találtak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében. Rátaláltak azokra a cégbélyegzőkre is, amelyekkel Magyarországon akarták forgalomba hozni a csempészárut. A lefoglalt, összesen 141 tonna cukor belföldi értéke meghaladja a harminc millió forintot – mondja Sipos. Pénteken Békéscsabán húsz tonna cukrot foglaltak le egy gazdasági társaság telephelyén.
„Nem a román állampolgárok viszik át Magyarországra a cukrot, hanem a magyarországiak állnak sorban, hogy beléphessenek Romániában” – mondta Adrian Jebeleanu, a temesvári regionális vámigazgatóság vezetője az egyik román napilapnak. Nekünk nem kötelességünk védeni a szomszéd ország piacát, nekik kell megfelelő vámilletéket vagy mennyiségi kvótát bevezetni – véli a román vámigazgató.
Mégis hogyan lehet ilyen mennyiségű kristálycukrot fölhalmozni? Nos, nagyon egyszerű. Csak át kell menni a legközelebbi román településre, telerakni az autót a megengedett mennyiségű élelmiszerrel, és a határnál jelezni, hogy nincs elvámolni való, ami így is van. S ha kedve tartja, máris indulhat vissza Romániába, megéri, hiszen egy kilogrammnyi cukor után akár száz forintnyi nyereség is bezsebelhető.
Ám a dolog nem ilyen egyszerű. A napokban ugyanis Franz Fischler uniós agrárbiztos, azzal állt elő, hogy gyors és radikális változtatásokra van szükség, ami a cukortermelés és -kivitel támogatási rendszerét illeti. Az agrárbiztos nem is tétovázna sokáig, az általa készített forgatókönyv szerint ugyanis már jövő évtől kezdődően csökkentené a garantált cukorárat, visszafogná az uniós pénzből finanszírozott cukorexportot, és szűkítené az országok cukortermelési kvótáját.
Ha Fischler tervére rábólintanak, a termelők és gyártók nagy részének végzetes lesz a változás. A német Südzucker, Európa legnagyobb cukorvállalata a napokban már jelezte, ha Brüsszelben drasztikusan beavatkoznak a cukorágazatba, csak a legjövedelmezőbb területeken tartja fenn a termelést. A döntés a répatermesztők számának jelentős megcsappanását, és gyárak bezárását vonná maga után.
Ha megvalósul a terv a magyar gazdák búcsút inthetnek a csatlakozás előtt beígért jövedelem kiegészítéstől és drasztikusan zuhanna a cukorrépa felvásárlási ára is. A jelenlegi tonnánkénti 623 eurós garantált árat egyharmadával alacsonyabb referenciaár váltaná fel. Mivel az unióban jelenleg a cukor átlagára háromszorosa a világpiaci árnak, így első lépésként 2005 őszén húsz százalékkal csökkentenék, 2007-ben pedig további tizenhárom százalékkal.
Ami a mennyiségi korlátozást illeti, a jelenlegi 17,4 millió tonnányi cukorrépa helyett csak 14, 6 millió tonna termelést támogatna az unió. A termelési kvótákat is folyamatosan csökkentenék, miszerint jövőre 1,3 millió tonnával, majd 2008-ig évente 0,5 millióval csökkenne. Nem beszélve arról, hogy a magyar cukorgyáraknak versenyezniük kell a német, francia és belga üzemekkel.
A magyarországi cukorpiac helyzetét tovább rontja, hogy a csatlakozása óta jelentősen megugrott a Romániából behozott fehércukor mennyisége. Becslések szerint már több ezer tonnányi is lehet az így bekerült cukor. A háztartások által használt kilós kiszerelésű kristálycukor belföldi forgalma május óta harmadára esett vissza. A keleti országrészben jó néhány olyan üzlet van, amelyik hónapok óta nem rendelt egyetlen grammnyi cukrot sem a nagykereskedőktől.
A magyar cukoripar álláspontja szerint a vámhatóság gátat szabhat a cukoráradatnak, ám a hatóság szó szerint értelmezi a jogszabályt. Bizonyítani kellene, hogy nem magáncélra hozzák az élelmiszert, márpedig azt csak úgy lehet, ha rajtaütésszerűen rábizonyítják az illetőre, hogy eladásra szánja az árut. Korábban a jogszabály ötven kilogrammban szabta meg a vámmentesen behozható cukor mennyiségét, jelenleg azonban akár 200 kilogrammnyi is behozható teljesen legálisan. Az új jogszabály ugyanis 175 euróig enged vámmentesen behozni élelmiszert az országba, ha saját háztartásának ellátására szánja az illető.
Csütörtökön a vámnyomozók Sarkadon ellenőriztek egy gépkocsit, amelynek üres rakterében cukornyomokat találtak – mondta a hvg.hu-nak Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője. Házkutatást tartottak a gépjármű indulási telephelyén, ahol ötven kilogrammos kiszerelésben román feliratú zsákokban 32 tonna kilogrammnyi kristálycukrot foglaltak le. A telephelyen talált iratok alapján újabb nyomozásokat rendeltek el, aminek eredményeként további 109 tonna kilogrammnyi cukrot találtak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács-Kiskun megyében. Rátaláltak azokra a cégbélyegzőkre is, amelyekkel Magyarországon akarták forgalomba hozni a csempészárut. A lefoglalt, összesen 141 tonna cukor belföldi értéke meghaladja a harminc millió forintot – mondja Sipos. Pénteken Békéscsabán húsz tonna cukrot foglaltak le egy gazdasági társaság telephelyén.
„Nem a román állampolgárok viszik át Magyarországra a cukrot, hanem a magyarországiak állnak sorban, hogy beléphessenek Romániában” – mondta Adrian Jebeleanu, a temesvári regionális vámigazgatóság vezetője az egyik román napilapnak. Nekünk nem kötelességünk védeni a szomszéd ország piacát, nekik kell megfelelő vámilletéket vagy mennyiségi kvótát bevezetni – véli a román vámigazgató.
Mégis hogyan lehet ilyen mennyiségű kristálycukrot fölhalmozni? Nos, nagyon egyszerű. Csak át kell menni a legközelebbi román településre, telerakni az autót a megengedett mennyiségű élelmiszerrel, és a határnál jelezni, hogy nincs elvámolni való, ami így is van. S ha kedve tartja, máris indulhat vissza Romániába, megéri, hiszen egy kilogrammnyi cukor után akár száz forintnyi nyereség is bezsebelhető.