Bulgária sikeresen zárta le belépési tárgyalásait az EU-val; most arra várnak, hogy az EU decemberi csúcstalálkozóján hivatalosan is szentesítsék tagságukat. Az egyetlen csatlakozással kapcsolatos törékeny pont az atomenergia. A kormányon belül súlyos ellentétek robbantak ki és utólag már többen sajnálják, hogy engedtek az EU nyomásának és kötelezettséget vállaltak: üzemen kívül helyeznek négy reaktorblokkot a Kozloduy melletti nukleáris erőműben.
Kozloduy hat szovjet tervezésű reaktora közül négy VVR-440-es típusu. Két VVR-440-est 2002 végén zártak le, két további reaktort pedig 2006 végéig szerelnek le.
Az Unió szerint a VVR-440-es reaktorok veszélyesek és nem javíthatóak a nyugati biztonsági előírásoknak megfelelően. A legtöbb keleteurópai ország - köztük Bulgária és Litvánia - erősen függ az ezen reaktorok által termelt elektromosságtól. Szintén igaz ez Örményországra is, melynek Metsamorban lévő erőműve az ország villamosenergiájának legalább 40 százalékát adja. Az üzemben két VVR-440-es reaktor van, ezek közül jelenleg csak az egyik működik folyamatosan. Az 1988-as pusztító földrengés következtében Metsamort teljesen leállították, mivel földrengésveszélyes területen található, ezenkívül szerkezetében is találtak kifogásolnivalót.A '90-es években újra üzembe helyezték az egyik reaktort, enyhítve ezzel a súlyos energiahiányt.
Az idén az EU Bulgáriának 350 millió eurót szavazott meg a kozloduji reaktorok leállításából származó veszteségek pótlására. Szófia erre a célra már kapott 200 millió eurót. Brüsszel az örmény kormánynak 100 millió eurót ajánlott fel, amennyiben bezárja Metsamort. Jereván 1999-ben még hajlott a bezárásra, de azóta visszalépett ígéretétől, azzal, hogy az erőmű kockázatmentesen üzemel. Az örmény ipari miniszter, Karen Chshmaritian a napokban ismét tárgyalt az EU illetékeseivel, és közölte velük, Jerevánnak 1 milliárd dollárra lenne szüksége a reaktor biztonságos leállításához és annak olcsó alternatív energiaforrással való helyettesítéséhez. Az örmény kormány és Kozloduy bolgár védői is úgy vélik, a modernizált VVR-440-es reaktorok élettartama legalább egy évtizeddel meghosszabbítható. Ezt azonban Brüsszelben kétlik, és mereven elzárkóznak azelöl, hogy bolgár kérésre ujratárgyaljál az "energia-fejezetet" a kozloduy-i reaktorok modernizálásáról.
A paksi erőművet illetően (a négy blokk a magyar villamosenergia-szükséglet 40 százalékát fedezi) nincs ilyen jellgű fenntartás Brüsszelben, pedig ott is nyomottvizes rendszerű, VVER 440/213 típusú reaktorok működnek, amelyeket a szovjetek még 1975 és 1987 között szállítottak le. Ám a részben francia közreműködéssel végrehajtott sorozatos korszerűsítés nyomán Brüsszel kételyei eloszlottak. Az EU nukleáris hatóságai a paksi atomerőmű biztonságát a hasonló évjáratú nyugat-európai blokkok biztonsági színvonalával azonosnak tekintik. Még az sem riasztja vissza őket, hogy a 2. számú blokk már jó egy éve, kisebb tűz miatt leállt.
Kozloduy hat szovjet tervezésű reaktora közül négy VVR-440-es típusu. Két VVR-440-est 2002 végén zártak le, két további reaktort pedig 2006 végéig szerelnek le.
Az Unió szerint a VVR-440-es reaktorok veszélyesek és nem javíthatóak a nyugati biztonsági előírásoknak megfelelően. A legtöbb keleteurópai ország - köztük Bulgária és Litvánia - erősen függ az ezen reaktorok által termelt elektromosságtól. Szintén igaz ez Örményországra is, melynek Metsamorban lévő erőműve az ország villamosenergiájának legalább 40 százalékát adja. Az üzemben két VVR-440-es reaktor van, ezek közül jelenleg csak az egyik működik folyamatosan. Az 1988-as pusztító földrengés következtében Metsamort teljesen leállították, mivel földrengésveszélyes területen található, ezenkívül szerkezetében is találtak kifogásolnivalót.A '90-es években újra üzembe helyezték az egyik reaktort, enyhítve ezzel a súlyos energiahiányt.
Az idén az EU Bulgáriának 350 millió eurót szavazott meg a kozloduji reaktorok leállításából származó veszteségek pótlására. Szófia erre a célra már kapott 200 millió eurót. Brüsszel az örmény kormánynak 100 millió eurót ajánlott fel, amennyiben bezárja Metsamort. Jereván 1999-ben még hajlott a bezárásra, de azóta visszalépett ígéretétől, azzal, hogy az erőmű kockázatmentesen üzemel. Az örmény ipari miniszter, Karen Chshmaritian a napokban ismét tárgyalt az EU illetékeseivel, és közölte velük, Jerevánnak 1 milliárd dollárra lenne szüksége a reaktor biztonságos leállításához és annak olcsó alternatív energiaforrással való helyettesítéséhez. Az örmény kormány és Kozloduy bolgár védői is úgy vélik, a modernizált VVR-440-es reaktorok élettartama legalább egy évtizeddel meghosszabbítható. Ezt azonban Brüsszelben kétlik, és mereven elzárkóznak azelöl, hogy bolgár kérésre ujratárgyaljál az "energia-fejezetet" a kozloduy-i reaktorok modernizálásáról.
A paksi erőművet illetően (a négy blokk a magyar villamosenergia-szükséglet 40 százalékát fedezi) nincs ilyen jellgű fenntartás Brüsszelben, pedig ott is nyomottvizes rendszerű, VVER 440/213 típusú reaktorok működnek, amelyeket a szovjetek még 1975 és 1987 között szállítottak le. Ám a részben francia közreműködéssel végrehajtott sorozatos korszerűsítés nyomán Brüsszel kételyei eloszlottak. Az EU nukleáris hatóságai a paksi atomerőmű biztonságát a hasonló évjáratú nyugat-európai blokkok biztonsági színvonalával azonosnak tekintik. Még az sem riasztja vissza őket, hogy a 2. számú blokk már jó egy éve, kisebb tűz miatt leállt.