Bár a hagyományos telefonközpontok nagyot fognak bukni a már folyóban levő átalakuláson, a legtöbb vállalat és a fogyasztók számára nagy kiadáscsökkenéssel jár az új rendszer – írja a Far Eastern Economic Review. Jóllehet az intenetalapú telefonálás már világszerte egyre elterjedtebb, előrenyomulása sehol sem halad olyan gyorsan, mint Japánban. A japán távközlési minisztérium felmérése szerint a hazai háztartások 7 százaléka már most ezt a távközlési lehetőséget használja, és a 100 embernél többet foglalkoztató vállalatok már több mint tizede állt át az új rendszerre, további 43 százalékuk pedig tervezi a váltást. Egy felméréseket végző cég, az IDC a tavalyi internetes telefon piacot 421,8 millió dollárra becsülte Japánban, ami az idén megtriplázódhat, 2008-ra pedig közel húszszorosára nőhet. Az átalakulás gyorsaságára jellemző, hogy az ország legnagyobb vállalatainak jó része - mint a Hitachi, a Tokyo Gas vagy az UFJ Bank - már bejelentette, hogy teljes telefonrendszerüket internetes-alapúvá cserélik megvalósítható időn belül. A 37 ezer telefonnal rendelkező UFJ Banknak például 37 millió dollárjába kerül majd az átállás, de ez az előzetes becslések alapján négy év alatt megtérülhet.
Az új távközlési forma legnagyobb előnye az ára. Az internetes hívásokkal kikerülhető a hagyományos rendszerben központi szerepet játszó közvetítő társaság, amelynek a híváskezdeményező és a fogadó között közvetlen kapcsolatot kell biztosítania. A NEC informatikai multi becslése szerint az új rendszernek még a kiépítése is olcsóbb, ezen felül pedig a karbantartási költségek is mélyen a hagyományos hálózatokéi alatt vannak. Igaz, az új telefóniára való átállás nem olcsó és egyéb hátrányokkal is számolni kell. Rosszul optimalizált rendszer használatakor a továbbított hang minősége rossz lehet, és áramszünet esetén nem lehet telefonálni, mivel szerver nélkül nem továbbítódnak a hívások.
Japánban azért terjed ilyen gyorsan az új rendszer, mert a hagyományos telefonálás költségei már régóta nagyon magasak, a vállalatok az utóbbi időszak csökkenő tendenciái ellenére is hatalmas telefonszámlákat produkálnak. A kisebb telefontársaságok azt panaszolják, hogy a Nippon Telegraph&Telephone Corp. (NTT), Japán legnagyobb telekommunikációs vállalatóriása még mindig kétszer annyit számít fel hálózata használatáért, mint az indokolt lenne. Az NTT is próbálkozik az átállással, de ennek egyelőre erős korlátai vannak: a versenyerősítés érdekében hozott törvény szerint az NTT csak bizonyos közigazgatási körzetekben nyújthat telefonos szolgáltatásokat.
Az új telefónia legnagyobb előmozdítói az ehhez szükséges berendezéseket gyártó informatikai vállalatok, mint az NEC vagy a Fujitsu. Az előbbi, melynek 35 százalékos piaci részesedése van az otthoni telefonos kapcsolóberendezések piacán, idén áprilisban létrehozott egy új divíziót internetalapú telefonberendezések számára, és kialakított egy speciális bemutatótermet Tokióban az eladás megkönnyítésére. A NEC egyik legnagyobb ügyfele, a Mitsubitsi Heavy Industries csak tavaly 2200 telefonját állította át az új rendszerre. Ha marad ez a fejlődési ütem, a japán telekommunikáció néhány éven belül teljesen átállhat az internetes hangtovábbításra.
Az új távközlési forma legnagyobb előnye az ára. Az internetes hívásokkal kikerülhető a hagyományos rendszerben központi szerepet játszó közvetítő társaság, amelynek a híváskezdeményező és a fogadó között közvetlen kapcsolatot kell biztosítania. A NEC informatikai multi becslése szerint az új rendszernek még a kiépítése is olcsóbb, ezen felül pedig a karbantartási költségek is mélyen a hagyományos hálózatokéi alatt vannak. Igaz, az új telefóniára való átállás nem olcsó és egyéb hátrányokkal is számolni kell. Rosszul optimalizált rendszer használatakor a továbbított hang minősége rossz lehet, és áramszünet esetén nem lehet telefonálni, mivel szerver nélkül nem továbbítódnak a hívások.
Japánban azért terjed ilyen gyorsan az új rendszer, mert a hagyományos telefonálás költségei már régóta nagyon magasak, a vállalatok az utóbbi időszak csökkenő tendenciái ellenére is hatalmas telefonszámlákat produkálnak. A kisebb telefontársaságok azt panaszolják, hogy a Nippon Telegraph&Telephone Corp. (NTT), Japán legnagyobb telekommunikációs vállalatóriása még mindig kétszer annyit számít fel hálózata használatáért, mint az indokolt lenne. Az NTT is próbálkozik az átállással, de ennek egyelőre erős korlátai vannak: a versenyerősítés érdekében hozott törvény szerint az NTT csak bizonyos közigazgatási körzetekben nyújthat telefonos szolgáltatásokat.
Az új telefónia legnagyobb előmozdítói az ehhez szükséges berendezéseket gyártó informatikai vállalatok, mint az NEC vagy a Fujitsu. Az előbbi, melynek 35 százalékos piaci részesedése van az otthoni telefonos kapcsolóberendezések piacán, idén áprilisban létrehozott egy új divíziót internetalapú telefonberendezések számára, és kialakított egy speciális bemutatótermet Tokióban az eladás megkönnyítésére. A NEC egyik legnagyobb ügyfele, a Mitsubitsi Heavy Industries csak tavaly 2200 telefonját állította át az új rendszerre. Ha marad ez a fejlődési ütem, a japán telekommunikáció néhány éven belül teljesen átállhat az internetes hangtovábbításra.