A Magyar Posta (MP) Rt. ezzel szemben jogilag megalapozatlannak és a közvélemény megtévesztésére alkalmasnak tartja az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) állásfoglalását. Külföldi szakértők véleményére alapozva állítják: „Európában Magyarországon a legszigorúbbak a Postatörvényen alapuló postai szolgáltatásokkal kapcsolatos minőségi előírások”.
A civil fogyasztóvédelmi szervezet elfogadhatatlannak tartja a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről rendelkező 79/2004.(IV.19.) kormányrendeletben a szolgáltatót terhelő kézbesítési idő meghatározását. Az OFE szerint a rendelet felhatalmazza a postai szolgáltatót a statisztikai garanciára hivatkozva, hogy a küldemények három, illetőleg öt százalékát ne kézbesítse vagy azokat nem szándékosan meg is semmisítse.
A fogyasztóvédők közleménye szerint a belföldi forgalomban az egyetemes postai szolgáltatás esetében a levélküldemények legalább 85 százalékát, a feladást követő munkanap, legalább 97 százalékát pedig a feladást követő harmadik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni a kézbesítést. Csomagok esetében ez az arány pedig még alacsonyabb: 80 és 95 százalék. Értelmezésük szerint ez azt jelenti, hogy a küldemények 3-5 százaléka nyugodtan elveszhet.
Az OFE szerint a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések bonyolultak és a fogyasztó kiszolgáltatottá teszik, mert bármelyik fogyasztó bekerülhet abba a 3 százalékos, vagy az 5 százalékos kézbesítési körbe, ahol a szolgáltató akár fél év után is kézbesítheti a küldeményt minden további szankció nélkül.
Az MP közleményben hangsúlyozza, hogy a jogszabályok a küldemények elveszésével, megsemmisülésével kapcsolatosan is tartalmaznak minőségi előírásokat. „A kormányrendelet nem 3 százalékban, hanem 0,06 ezrelékben határozza meg azt a küldemény arányt, amely alatti elveszés vagy megsemmisülés még nem minősül a minőségi előírások megsértésének. Ez a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy a küldemény elveszhet, hanem csupán annyit, hogy a hatóság nem alkalmazhat a küldeménytovábbítás megbízhatóságára vonatkozó minőségi követelmények megsértése miatt szankciót akkor, ha a küldemények kevesebb, mint 0,06 ezreléke vész el" – tartalmazza a Magyar Posta Rt. közleménye.
A részvénytársaság emlékeztet rá, hogy az OFE az utóbbi időben megnövekedett postai szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok miatt 2004. március 4-én piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál a postai szolgáltatások minőségi romlása miatt. Az OFE közölte, hogy a hatóság lefolytatta az eljárást és 2004. áprilisában meghozott határozatában megállapította, hogy a szolgáltató a postai szolgáltatást nem megfelelően végezte és ezért felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, illetve felszólította az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó minőségi szabályok betartására.
A posta ezzel szemben rámutat, hogy a postai szolgáltatások minőségének ellenőrzése a független Nemzeti Hírközlési Hatóság feladata, sajnálatát fejezi ki, hogy az OFE eddig nem jelezte egyetlen kifogását sem a posta egyetlen szervezeténél sem.
A civil fogyasztóvédelmi szervezet elfogadhatatlannak tartja a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről rendelkező 79/2004.(IV.19.) kormányrendeletben a szolgáltatót terhelő kézbesítési idő meghatározását. Az OFE szerint a rendelet felhatalmazza a postai szolgáltatót a statisztikai garanciára hivatkozva, hogy a küldemények három, illetőleg öt százalékát ne kézbesítse vagy azokat nem szándékosan meg is semmisítse.
A fogyasztóvédők közleménye szerint a belföldi forgalomban az egyetemes postai szolgáltatás esetében a levélküldemények legalább 85 százalékát, a feladást követő munkanap, legalább 97 százalékát pedig a feladást követő harmadik munkanap végéig kézbesíteni kell, vagy meg kell kísérelni a kézbesítést. Csomagok esetében ez az arány pedig még alacsonyabb: 80 és 95 százalék. Értelmezésük szerint ez azt jelenti, hogy a küldemények 3-5 százaléka nyugodtan elveszhet.
Az OFE szerint a postai szolgáltatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések bonyolultak és a fogyasztó kiszolgáltatottá teszik, mert bármelyik fogyasztó bekerülhet abba a 3 százalékos, vagy az 5 százalékos kézbesítési körbe, ahol a szolgáltató akár fél év után is kézbesítheti a küldeményt minden további szankció nélkül.
Az MP közleményben hangsúlyozza, hogy a jogszabályok a küldemények elveszésével, megsemmisülésével kapcsolatosan is tartalmaznak minőségi előírásokat. „A kormányrendelet nem 3 százalékban, hanem 0,06 ezrelékben határozza meg azt a küldemény arányt, amely alatti elveszés vagy megsemmisülés még nem minősül a minőségi előírások megsértésének. Ez a gyakorlatban nem azt jelenti, hogy a küldemény elveszhet, hanem csupán annyit, hogy a hatóság nem alkalmazhat a küldeménytovábbítás megbízhatóságára vonatkozó minőségi követelmények megsértése miatt szankciót akkor, ha a küldemények kevesebb, mint 0,06 ezreléke vész el" – tartalmazza a Magyar Posta Rt. közleménye.
A részvénytársaság emlékeztet rá, hogy az OFE az utóbbi időben megnövekedett postai szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok miatt 2004. március 4-én piacfelügyeleti eljárást kezdeményezett a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál a postai szolgáltatások minőségi romlása miatt. Az OFE közölte, hogy a hatóság lefolytatta az eljárást és 2004. áprilisában meghozott határozatában megállapította, hogy a szolgáltató a postai szolgáltatást nem megfelelően végezte és ezért felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, illetve felszólította az egyetemes postai szolgáltatásra vonatkozó minőségi szabályok betartására.
A posta ezzel szemben rámutat, hogy a postai szolgáltatások minőségének ellenőrzése a független Nemzeti Hírközlési Hatóság feladata, sajnálatát fejezi ki, hogy az OFE eddig nem jelezte egyetlen kifogását sem a posta egyetlen szervezeténél sem.