A jegybankelnök Medgyessy Péter miniszterelnöknek címzett augusztus 11-ei levelében írtak azért meglepőek, mert egy szűk héttel később ennek ellenkezőjével indokolta a jegybank a félszázalékos kamatcsökkentést – írja a Magyar Hírlap.
"Szeretném felhívni a figyelemét arra, hogy a magyar gazdaság az elmúlt időszakban olyan pályára került, amelyen haladva folyamatosan növekszik annak valószínűsége, hogy a tőkepiacok kikényszerítik annak módosítását" – írta Medgyessy Péter miniszterelnöknek címzett levelét Járai Zsigmond jegybankelnök, aki az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentésére és a GDP hatvan százalékát meghaladó államadósságnak a - maastrichti kritériumoknak megfelelő - 60 százalék alá történő mérséklésére kérte a kormányfőt. A kormány több tagjának is megküldött levél szerint a hosszú távú befektetők kivárása miatt egyre nő a forró pénzek szerepe az államadósság finanszírozásában.
A helyzet furcsasága, hogy pár nappal később, augusztus 16-án, pontosan arra hivatkozva csökkentette fél százalékkal a jegybanki alapkamatot, hogy a "globális és regionális pénzpiacokon (…) kedvező folyamatok bontakoztak ki, amelyek hatására nőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága". Az augusztus közepét megelőző időszakban azonban a magyar kötvények kockázati felára, csupán a pénzügyminiszter váltást követő március, áprilisi kiugró bizonytalansághoz képest mérséklődött.
"Szeretném felhívni a figyelemét arra, hogy a magyar gazdaság az elmúlt időszakban olyan pályára került, amelyen haladva folyamatosan növekszik annak valószínűsége, hogy a tőkepiacok kikényszerítik annak módosítását" – írta Medgyessy Péter miniszterelnöknek címzett levelét Járai Zsigmond jegybankelnök, aki az államháztartás és a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentésére és a GDP hatvan százalékát meghaladó államadósságnak a - maastrichti kritériumoknak megfelelő - 60 százalék alá történő mérséklésére kérte a kormányfőt. A kormány több tagjának is megküldött levél szerint a hosszú távú befektetők kivárása miatt egyre nő a forró pénzek szerepe az államadósság finanszírozásában.
A helyzet furcsasága, hogy pár nappal később, augusztus 16-án, pontosan arra hivatkozva csökkentette fél százalékkal a jegybanki alapkamatot, hogy a "globális és regionális pénzpiacokon (…) kedvező folyamatok bontakoztak ki, amelyek hatására nőtt a befektetők kockázatvállalási hajlandósága". Az augusztus közepét megelőző időszakban azonban a magyar kötvények kockázati felára, csupán a pénzügyminiszter váltást követő március, áprilisi kiugró bizonytalansághoz képest mérséklődött.