Az első magyarországi borfalu rendezvénysorozatot szeptember 9-12. között Budapesten a Városligetben, a Felvonulási téren tartják meg. A rendezvényen elsősorban magyarországi kis- és középborászatokat szeretnének bemutatni a szervezők. Az eseményen várhatóan mintegy 200 borászat lesz jelen a 22 magyarországi borvidékről. A borászatok összesen mintegy 70 szőlőtermesztéssel foglalkozó települést képviselnek.
A rendezvénysorozat megszervezése mintegy 100 millió forintba kerül – közölte Benza György, a Palota Borház Kft. igazgatója a szervezők nevében. Ebből az összegből 10 százalék az állami támogatás, 50 százalékot a szponzorok, 40 százalékot pedig a résztvevők fizetnek. Benza hangoztatta, hogy bemutatkozási lehetőséget kívánnak adni azoknak a borászoknak is, akiket kevéssé, vagy egyáltalán nem ismernek még az országban, ugyanakkor kitűnő borokat készítenek.
A rendezők arra számítanak, hogy várhatóan jó együttműködés alakul majd ki a budafoki pezsgő és borfesztivállal, mivel már most is propagálják egymás eseményeit. Az első magyarországi borfalu programjait hagyományteremtő szándékkal, a tervek szerint mostantól évről évre rendezik – közölte Benza György.
Az elmúlt 10-15 évben megújuló magyar szőlőtermesztést és borkészítést a terület- és vidékfejlesztés pénzügyi eszközeivel is támogatni kell – jelentette ki Kovács Flórián László, a Magyar Területfejlesztési Hivatal elnöke borfalu beharangozóján. Kovács szerint a szőlőtermesztés és a borkészítés támogatása a területfejlesztési pénzekkel beleillik az EU regionális fejlesztési koncepciójába, amely a szolidaritási elvet veszi alapul. Az elmaradott térségekben a mezőgazdaság termelési szerkezetét meg kell változtatni, és elsősorban a szolgáltató jellegű tevékenységeket kell előtérbe helyezni. Ebbe a struktúraváltásba jól illeszkedik a szőlőtermesztés és a borkészítés összekapcsolása a turizmussal, a falusi vendéglátással. A folyamatot területfejlesztési források felhasználásával is segíteni kell.
A magyar borok iránti hazai érdeklődés növekedését jól mutatja, hogy minden eddiginél több kiállítóra számítanak, és több látogatót remélnek a 13. Nemzetközi Bor és Pezsgőfesztivált szervezői. Ez a rendezvény is éppen akkor zajlik a budai Várban, amikor a borfalu eseményei a pesti oldalon. Benza György cáfolta, hogy rendezvényükkel a másik borfesztivál konkurenciájává akarnának válni. Az egybeesés szerinte véletlen, mivel csak ebben az időpontban kaptak területfoglalási engedélyt a Felvonulási térre.
A két rendezvény léte már hónapokkal ezelőtt vitákat szült a szakmán belül, amelyek eredményeként a legfontosabb szakmai szervezetek végül levélben fordultak Demszky Gáborhoz, a borfalu fővédnökéhez, amelyben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia, a nagyobb pincészeteket összefogó Magyar Szőlő- és Bortermelők szövetsége, valamint a legismertebb termelőket tömörítő Pannon Bormíves Céh elhatárolódott a rendezvénytől. Ugyanakkor nincs teljes egység a nagytermelők között sem, amit jól mutat, hogy a szervezők szerint az egyik legnagyobb vállalkozást működtető, s legismertebb borász, Szeremley Huba is ott lesz a Borfalu kiállítói között.
A rendezvénysorozat megszervezése mintegy 100 millió forintba kerül – közölte Benza György, a Palota Borház Kft. igazgatója a szervezők nevében. Ebből az összegből 10 százalék az állami támogatás, 50 százalékot a szponzorok, 40 százalékot pedig a résztvevők fizetnek. Benza hangoztatta, hogy bemutatkozási lehetőséget kívánnak adni azoknak a borászoknak is, akiket kevéssé, vagy egyáltalán nem ismernek még az országban, ugyanakkor kitűnő borokat készítenek.
A rendezők arra számítanak, hogy várhatóan jó együttműködés alakul majd ki a budafoki pezsgő és borfesztivállal, mivel már most is propagálják egymás eseményeit. Az első magyarországi borfalu programjait hagyományteremtő szándékkal, a tervek szerint mostantól évről évre rendezik – közölte Benza György.
Az elmúlt 10-15 évben megújuló magyar szőlőtermesztést és borkészítést a terület- és vidékfejlesztés pénzügyi eszközeivel is támogatni kell – jelentette ki Kovács Flórián László, a Magyar Területfejlesztési Hivatal elnöke borfalu beharangozóján. Kovács szerint a szőlőtermesztés és a borkészítés támogatása a területfejlesztési pénzekkel beleillik az EU regionális fejlesztési koncepciójába, amely a szolidaritási elvet veszi alapul. Az elmaradott térségekben a mezőgazdaság termelési szerkezetét meg kell változtatni, és elsősorban a szolgáltató jellegű tevékenységeket kell előtérbe helyezni. Ebbe a struktúraváltásba jól illeszkedik a szőlőtermesztés és a borkészítés összekapcsolása a turizmussal, a falusi vendéglátással. A folyamatot területfejlesztési források felhasználásával is segíteni kell.
A magyar borok iránti hazai érdeklődés növekedését jól mutatja, hogy minden eddiginél több kiállítóra számítanak, és több látogatót remélnek a 13. Nemzetközi Bor és Pezsgőfesztivált szervezői. Ez a rendezvény is éppen akkor zajlik a budai Várban, amikor a borfalu eseményei a pesti oldalon. Benza György cáfolta, hogy rendezvényükkel a másik borfesztivál konkurenciájává akarnának válni. Az egybeesés szerinte véletlen, mivel csak ebben az időpontban kaptak területfoglalási engedélyt a Felvonulási térre.
A két rendezvény léte már hónapokkal ezelőtt vitákat szült a szakmán belül, amelyek eredményeként a legfontosabb szakmai szervezetek végül levélben fordultak Demszky Gáborhoz, a borfalu fővédnökéhez, amelyben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia, a nagyobb pincészeteket összefogó Magyar Szőlő- és Bortermelők szövetsége, valamint a legismertebb termelőket tömörítő Pannon Bormíves Céh elhatárolódott a rendezvénytől. Ugyanakkor nincs teljes egység a nagytermelők között sem, amit jól mutat, hogy a szervezők szerint az egyik legnagyobb vállalkozást működtető, s legismertebb borász, Szeremley Huba is ott lesz a Borfalu kiállítói között.