A bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) legfrissebb elemzése szerint az idén a régióban feltehetőleg Lengyelország fogadja be a legnagyobb külföldi közvetlen tőkebefektetést, 5 milliárd eurót. A második helyen Csehország áll majd 4 milliárd, a harmadikon Magyarország 3 milliárd euróval, majd Románia következik 2 milliárd, Szlovákia, Bulgária és Horvátország egyenként 1,5-1,5 milliárd, Szlovénia és pedig Albánia 300-300 millió euróval.
A külföldi közvetlen tőkebefektetések tavalyi, 36 százalékos visszaesése után megfordult az irányzat a kelet-közép-európai országokban: az idén a térségben előreláthatólag 30 százalékkal, az új EU-tagok körében pedig 55 százalékkal emelkedik a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke.
Az öt közép-európai új EU-tagállamban tavaly 60 százalékkal esett vissza a külföldi beruházások összértéke, és még az idén várható 14 milliárd dollár is 40 százalékkal marad el a 2002-es csúcstól - írja a WIIW. A külföldi termelő beruházások visszaesésének fő oka a privatizációs programok kimerülése volt. Kifutott lendületéből a kiskereskedelmi láncok betelepülése és az ingatlanbefektetők által keltett építőipari konjunktúra is. Az új befektetések elsősorban a meglévő üzemi kapacitások bővítésébe és zöldmezős vállalkozásokba irányulnak.
Az egy főre jutó külföldi közvetlen tőkebefektetések esetében Észtország, Magyarország és Csehország 3700 euró körüli összeggel messze megelőzi a többi tagállamot, Horvátország és Szlovénia 2000 euró körüli összeggel követi őket. (MTI)
A külföldi közvetlen tőkebefektetések tavalyi, 36 százalékos visszaesése után megfordult az irányzat a kelet-közép-európai országokban: az idén a térségben előreláthatólag 30 százalékkal, az új EU-tagok körében pedig 55 százalékkal emelkedik a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke.
Az öt közép-európai új EU-tagállamban tavaly 60 százalékkal esett vissza a külföldi beruházások összértéke, és még az idén várható 14 milliárd dollár is 40 százalékkal marad el a 2002-es csúcstól - írja a WIIW. A külföldi termelő beruházások visszaesésének fő oka a privatizációs programok kimerülése volt. Kifutott lendületéből a kiskereskedelmi láncok betelepülése és az ingatlanbefektetők által keltett építőipari konjunktúra is. Az új befektetések elsősorban a meglévő üzemi kapacitások bővítésébe és zöldmezős vállalkozásokba irányulnak.
Az egy főre jutó külföldi közvetlen tőkebefektetések esetében Észtország, Magyarország és Csehország 3700 euró körüli összeggel messze megelőzi a többi tagállamot, Horvátország és Szlovénia 2000 euró körüli összeggel követi őket. (MTI)