„Félő, hogy a kormány pénteki döntése miatt több száz vidéki takarékszövetkezeti fiók működése lehetetlenül el olyan kistelepüléseken, ahol más pénzügyi szolgáltató nem hajlandó részleget nyitni” – közölte a szövetség közleménye szerint Kiss Endre, az OTSZ elnöke.
Az érdekképviselet vezetője attól tart, hogy nemcsak egyes takarékszövetkezetek működési feltételei romlanak, hanem a náluk számlát vezető magánszemélyek, vállalkozások és önkormányzatok egy része is nehezebben juthat pénzügyi szolgáltatásokhoz.
A szövetség bírálja, hogy a kormány az érdekképviselet megkérdezése nélkül jelentette be előbb az úgynevezett „bankadó” tervét, miszerint a pénzügyi vállalkozások 16 százalékos társasági nyereségadóját felemelnék 24 százalékra, majd ugyancsak a takarékszövetkezetek álláspontjának meghallgatása nélkül döntött pénteken a kormány úgy, hogy az eredeti elképzelés valóra váltása helyett 6 százalékos különadót vetnek ki a kamatbevételek és a kamatkiadások különbözete után 2005-re és 2006-ra.
Hivatalos reagálás hiányában elutasító válasznak fogható azonban fel a kormány pénteki döntése, vagyis az, hogy – az OTP és a Bankszövetség vezetőjével folytatott, de az OTSZ bevonása nélkül zajlott csütörtöki tárgyalást követően – lekerült a napirendről a „bankadó terve”, viszont kiderült, a kamatkülönbözet után 6 százalékos különadót vetnek ki.
Kiss szerint ez a takarékszövetkezetek számára még inkább elfogadhatatlan, mint az eredeti terv, mert a szövetkezeti hitelintézetektől így háromszor annyit vonnak el, mint ha „csak” a társasági nyereségadót emelték volna meg 8 százalékkal.
A takarékszövetkezetek a bankokkal ellentétben nem tettek szert extraprofitra az elmúlt időszakban. Míg a takarékszövetkezetek esetében 48, addig a bankok esetében 75 százalékot tett ki a támogatott lakáshitelek aránya a teljes lakáshitel-állományon belül. 2003-ban a 159 takarékszövetkezetből álló integráció adózás előtti nyeresége 9,6 milliárd forint volt, ami egy takarékszövetkezetre vetítve alig 60 millió forint.
Az érdekképviselet vezetője attól tart, hogy nemcsak egyes takarékszövetkezetek működési feltételei romlanak, hanem a náluk számlát vezető magánszemélyek, vállalkozások és önkormányzatok egy része is nehezebben juthat pénzügyi szolgáltatásokhoz.
A szövetség bírálja, hogy a kormány az érdekképviselet megkérdezése nélkül jelentette be előbb az úgynevezett „bankadó” tervét, miszerint a pénzügyi vállalkozások 16 százalékos társasági nyereségadóját felemelnék 24 százalékra, majd ugyancsak a takarékszövetkezetek álláspontjának meghallgatása nélkül döntött pénteken a kormány úgy, hogy az eredeti elképzelés valóra váltása helyett 6 százalékos különadót vetnek ki a kamatbevételek és a kamatkiadások különbözete után 2005-re és 2006-ra.
Hivatalos reagálás hiányában elutasító válasznak fogható azonban fel a kormány pénteki döntése, vagyis az, hogy – az OTP és a Bankszövetség vezetőjével folytatott, de az OTSZ bevonása nélkül zajlott csütörtöki tárgyalást követően – lekerült a napirendről a „bankadó terve”, viszont kiderült, a kamatkülönbözet után 6 százalékos különadót vetnek ki.
Kiss szerint ez a takarékszövetkezetek számára még inkább elfogadhatatlan, mint az eredeti terv, mert a szövetkezeti hitelintézetektől így háromszor annyit vonnak el, mint ha „csak” a társasági nyereségadót emelték volna meg 8 százalékkal.
A takarékszövetkezetek a bankokkal ellentétben nem tettek szert extraprofitra az elmúlt időszakban. Míg a takarékszövetkezetek esetében 48, addig a bankok esetében 75 százalékot tett ki a támogatott lakáshitelek aránya a teljes lakáshitel-állományon belül. 2003-ban a 159 takarékszövetkezetből álló integráció adózás előtti nyeresége 9,6 milliárd forint volt, ami egy takarékszövetkezetre vetítve alig 60 millió forint.