A Budapesti Értéktőzsde szerdai közleményét Bokros Lajos egyetemi tanár, Száz János egyetemi tanár, Simor András, a Deloitte Rt. elnöke, Jaksity György a Concorde Értékpapír Rt. vezérigazgatója valamint Szalay-Berzeviczy Attila jelenlegi BÉT elnök, a HVB Bank Hungary Rt. ügyvezető igazgatója írta alá.
A volt tőzsdeelnökök sorából Járai Zsigmond jegybankelnök neve hiányzik.
A tőzsde elnökei szerint a kormány elhibázott döntést hoz, amennyiben azután, hogy 2003-ban eltörölték az árfolyamnyereség-adót, minden gazdasági racionalitást nélkülözve ismételten bevezetik azt, ráadásul ésszerűtlen mértékben. A lépés veszélybe sodorja az amúgy is gyenge lábakon álló magyar megtakarítási hajlandóságot, és hozzájárul ahhoz, hogy a már most is túlzott mértékű lakossági eladósodottság tovább növekedjen.
A tőzsdeelnökök véleménye szerint az árfolyamnyereség-adó diszkriminatív, mert különbséget tesz a befektetési és megtakarítási formák között és közvetlenül hátrányosan érint 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt.
Ezen túlmenően több mint 2 millió ember megtakarítására, és ezáltal nyugodt jövőjére lehet kedvezőtlen hatása a nyugdíjpénztárakon és a befektetési alapokon keresztül. Az árfolyamnyereség-adó bevezetése ellentétes az elfogadott kormányprogrammal, mely a polgárok és a családok öngondoskodását szorgalmazza - teszi hozzá a közlemény. A tervezett új adó nem biztosít a költségvetésnek érdemi bevételt, mivel a tőzsdén forgó részvényeknek mindössze 4,4 százaléka van hazai kisbefektetők birtokában. Az új adó kizárólag a hazai kisbefektetőket érinti, a hazájukban adózó külföldi befektetőket nem.
Az intézkedés fenntartja, sőt tovább rontja a nemzetgazdasági megtakarítások amúgy sem egészséges szerkezetét, rontja a magyar középvállalatok tőkéhez jutási esélyét és gyengíti a Budapesti Értéktőzsde helyzetét és szerepét a régión belül - áll a közleményben. (MTI)
A volt tőzsdeelnökök sorából Járai Zsigmond jegybankelnök neve hiányzik.
A tőzsde elnökei szerint a kormány elhibázott döntést hoz, amennyiben azután, hogy 2003-ban eltörölték az árfolyamnyereség-adót, minden gazdasági racionalitást nélkülözve ismételten bevezetik azt, ráadásul ésszerűtlen mértékben. A lépés veszélybe sodorja az amúgy is gyenge lábakon álló magyar megtakarítási hajlandóságot, és hozzájárul ahhoz, hogy a már most is túlzott mértékű lakossági eladósodottság tovább növekedjen.
A tőzsdeelnökök véleménye szerint az árfolyamnyereség-adó diszkriminatív, mert különbséget tesz a befektetési és megtakarítási formák között és közvetlenül hátrányosan érint 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt.
Ezen túlmenően több mint 2 millió ember megtakarítására, és ezáltal nyugodt jövőjére lehet kedvezőtlen hatása a nyugdíjpénztárakon és a befektetési alapokon keresztül. Az árfolyamnyereség-adó bevezetése ellentétes az elfogadott kormányprogrammal, mely a polgárok és a családok öngondoskodását szorgalmazza - teszi hozzá a közlemény. A tervezett új adó nem biztosít a költségvetésnek érdemi bevételt, mivel a tőzsdén forgó részvényeknek mindössze 4,4 százaléka van hazai kisbefektetők birtokában. Az új adó kizárólag a hazai kisbefektetőket érinti, a hazájukban adózó külföldi befektetőket nem.
Az intézkedés fenntartja, sőt tovább rontja a nemzetgazdasági megtakarítások amúgy sem egészséges szerkezetét, rontja a magyar középvállalatok tőkéhez jutási esélyét és gyengíti a Budapesti Értéktőzsde helyzetét és szerepét a régión belül - áll a közleményben. (MTI)