Ezzel Magyarország - Észtország, Szlovénia és Litvánia mögött - a negyedik az új európai uniós tagországok között. Tavaly Litvánia volt a negyedik, míg Magyarország a harmadik helyen végzett. "Magyarország lefelé csúszását a növekedési versenyképesség szerinti rangsorban kizárólag a makrogazdasági index romlása okozta" - közölte a kutató.
A makrogazdasági index alapján Magyarország 2003-ban a 38. helyen volt, 2004-ben pedig az 53. helyre csúszott vissza. A gyenge teljesítményt elsősorban az indexben figyelembe vett makrogazdasági statisztikai mutatók - államháztartási deficit, megtakarítási ráta, infláció, reál effektív árfolyamráta - magyarázzák, de negatív irányba változott az állami pazarlás értékelése is. A kutató hozzátette: ezek a mutatók azonban 2003-ra vonatkoznak.
A rangsorok elsődleges forrása a Világgazdasági Fórum (WEFORUM) vezetői felmérése, amelyet 2004 tavaszán, még az EU-bővítés előtt, a világ 104 országában készítettek. Összesen mintegy 8.700 vállalati vezető véleményét gyűjtötték össze; a magyarországi kitöltött kérdőívek száma 80 és 100 között volt.
(MTI)
A makrogazdasági index alapján Magyarország 2003-ban a 38. helyen volt, 2004-ben pedig az 53. helyre csúszott vissza. A gyenge teljesítményt elsősorban az indexben figyelembe vett makrogazdasági statisztikai mutatók - államháztartási deficit, megtakarítási ráta, infláció, reál effektív árfolyamráta - magyarázzák, de negatív irányba változott az állami pazarlás értékelése is. A kutató hozzátette: ezek a mutatók azonban 2003-ra vonatkoznak.
A rangsorok elsődleges forrása a Világgazdasági Fórum (WEFORUM) vezetői felmérése, amelyet 2004 tavaszán, még az EU-bővítés előtt, a világ 104 országában készítettek. Összesen mintegy 8.700 vállalati vezető véleményét gyűjtötték össze; a magyarországi kitöltött kérdőívek száma 80 és 100 között volt.
(MTI)