„Nem változtatunk a promóciós kampányon, mivel a hirdetések nem tartalmaznak Alkotmányból kiragadott részeket” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője, amikor arról kérdeztük, befolyásolja-e a tárca önkéntes haderőre való átállást propagáló kampányát az, hogy a Fidesz hétfőn nem szavazta meg a kétharmados honvédelmi törvény módosítását, így továbbra is fenn kell tartani a sorozás intézményét.
„A polgárt nem érinti, hogy a törvényt nem módosították, ugyanis nem kell bevonulnia. A sorozás megmarad, ami kényelmetlen ugyan, de nem végzetes. Azt a politikai felelősséget senki nem fogja vállalni, hogy miközben mindenhol azt promotálja, hogy „fiúk, vége, semmit nem kell csinálnotok”, mégiscsak megérkezzen egy sorozási behívó. A honvédelmi miniszter több alkalommal elmondta, hogy megkeresi azokat a törvényi lehetőséget, hogy miként tudja a sorozás alól mentesíteni a fiatalokat” – hangsúlyozta Matyuc.
Nyolcvanmillióba került a kampány
Márpedig a jelenleg tévéreklámokban és óriásplakátokon futó reklámkampányok hangsúlya éppen azon van, hogy a honvédség ezentúl nem soroz. Idén júliustól hat rádióadóban 7 héten keresztül futott az önkéntes hivatásos haderő felvezető kampánya, ami a tárcának 30 millió forintjába került. Júniusban a tárca nyílt közbeszerzési eljárással pályázatot írt ki a kampány következő szakaszára, amikor már magát az önkéntes haderőre való átállást hirdessék. Ezek a kampányok – reklámfilmben és óriásplakátokon – jelenleg is futnak.
„Nem akartuk, hogy bármilyen cég pályázzon, bármilyen jó kreatív ötlettel is áll elő, ezért 300 millió forintos forgalomhoz és három – egy időben bonyolított – televíziós és outdoor (kültéri, utcai – a szerk.) kampányhoz kötöttük az indulási feltételeket” – avatott be a részletekbe a szóvivő. Nyolc ajánlat érkezett, ebből négyet formai okok miatt érvénytelennek ítélt a tárca, a győztes cég végül egy – a Hey! Reklám-és promóciós Kft. és a Meidazone Hungary Kft. által létrehozott – konzorcium lett. A nyertesnek a kültéri reklámokon, azaz ötszáz darab óriásplakát és a buszmegállókban is látható ún. city-light poszteren kívül egy 45 másodperces reklámfilmet is el kellett készíteni, s gondoskodnia kellett arról, hogy ezek megjelenjenek. Mindez ötvenmillió forintjába került a honvédségnek, tehát a felvezető kampánnyal együtt közel nyolcvanmilliót költöttek a kampányra.
Nem kellett a játékhadsereg
„A második kampányszakaszban a nyertes konzorcium volt az egyetlen, amelyik katonai aktust jelenített meg a hirdetésen, egy tisztelgő katona személyében” – mesélte Matyuc, aki szerint sok pályázó nem a hadseregben végbemenő váltásra utal vagy nem a magyar hadseregre lett „szabva”. Egy vadászgépet megjelenítő ötlettel például a szóvivő szerint a baj, hogy bár látványos katonai elemről van szó, mégsem a vadászgép jellemzi a legjobban az önkéntes haderőt. Az egyik pályázónak pedig az lett a „veszte”, hogy koncepciójukban egy kisgyermek játszott játékkatonákkal. „Nagyon jó kreatív anyag volt, de sajnos könnyen arra asszociálhattak volna belőle az emberek, hogy a magyar hadsereg annyit ér, mint egy játékhadsereg. Ha a honvédség kemény akcióiról lenne híres, akkor rendben lenne egy ilyen képi világ, de hát nem az” – magyarázta a szóvivő, aki maga is tagja volt a pályázatokat elbíráló bizottságnak.
Hasonló okokból hiúsult meg a honvédség egyes kommunikációs feladatait ellátó Zrínyi Kommunikációs Kht. egyik, a hazai viszonyok között forradalminak is nevezhető ötlete. Mint arról már korábban beszámoltunk, a kht. tavaly tervbe vette, hogy az amerikai hadsereg mintájára a honvédséget népszerűsíteni hivatott internetes játékot „dob piacra”. Bár információink szerint a hír hallatán több hazai internetes játékfejlesztő adott be ajánlatot, végül a kht. mégsem írta ki a pályázatot. „A magyar hadsereg imázsa nem ugyanolyan, mint az amerikaié” – indokolta meg a kht. visszalépését Matyuc Péter, aki szerint a magyar katonák békefenntartó feladatokat látnak el, így nem célszerű, ha egy vérengző, gyilkoló, öldöklős képet ad magáról a honvédség.
„A polgárt nem érinti, hogy a törvényt nem módosították, ugyanis nem kell bevonulnia. A sorozás megmarad, ami kényelmetlen ugyan, de nem végzetes. Azt a politikai felelősséget senki nem fogja vállalni, hogy miközben mindenhol azt promotálja, hogy „fiúk, vége, semmit nem kell csinálnotok”, mégiscsak megérkezzen egy sorozási behívó. A honvédelmi miniszter több alkalommal elmondta, hogy megkeresi azokat a törvényi lehetőséget, hogy miként tudja a sorozás alól mentesíteni a fiatalokat” – hangsúlyozta Matyuc.
Nyolcvanmillióba került a kampány
Márpedig a jelenleg tévéreklámokban és óriásplakátokon futó reklámkampányok hangsúlya éppen azon van, hogy a honvédség ezentúl nem soroz. Idén júliustól hat rádióadóban 7 héten keresztül futott az önkéntes hivatásos haderő felvezető kampánya, ami a tárcának 30 millió forintjába került. Júniusban a tárca nyílt közbeszerzési eljárással pályázatot írt ki a kampány következő szakaszára, amikor már magát az önkéntes haderőre való átállást hirdessék. Ezek a kampányok – reklámfilmben és óriásplakátokon – jelenleg is futnak.
„Nem akartuk, hogy bármilyen cég pályázzon, bármilyen jó kreatív ötlettel is áll elő, ezért 300 millió forintos forgalomhoz és három – egy időben bonyolított – televíziós és outdoor (kültéri, utcai – a szerk.) kampányhoz kötöttük az indulási feltételeket” – avatott be a részletekbe a szóvivő. Nyolc ajánlat érkezett, ebből négyet formai okok miatt érvénytelennek ítélt a tárca, a győztes cég végül egy – a Hey! Reklám-és promóciós Kft. és a Meidazone Hungary Kft. által létrehozott – konzorcium lett. A nyertesnek a kültéri reklámokon, azaz ötszáz darab óriásplakát és a buszmegállókban is látható ún. city-light poszteren kívül egy 45 másodperces reklámfilmet is el kellett készíteni, s gondoskodnia kellett arról, hogy ezek megjelenjenek. Mindez ötvenmillió forintjába került a honvédségnek, tehát a felvezető kampánnyal együtt közel nyolcvanmilliót költöttek a kampányra.
Nem kellett a játékhadsereg
„A második kampányszakaszban a nyertes konzorcium volt az egyetlen, amelyik katonai aktust jelenített meg a hirdetésen, egy tisztelgő katona személyében” – mesélte Matyuc, aki szerint sok pályázó nem a hadseregben végbemenő váltásra utal vagy nem a magyar hadseregre lett „szabva”. Egy vadászgépet megjelenítő ötlettel például a szóvivő szerint a baj, hogy bár látványos katonai elemről van szó, mégsem a vadászgép jellemzi a legjobban az önkéntes haderőt. Az egyik pályázónak pedig az lett a „veszte”, hogy koncepciójukban egy kisgyermek játszott játékkatonákkal. „Nagyon jó kreatív anyag volt, de sajnos könnyen arra asszociálhattak volna belőle az emberek, hogy a magyar hadsereg annyit ér, mint egy játékhadsereg. Ha a honvédség kemény akcióiról lenne híres, akkor rendben lenne egy ilyen képi világ, de hát nem az” – magyarázta a szóvivő, aki maga is tagja volt a pályázatokat elbíráló bizottságnak.
Hasonló okokból hiúsult meg a honvédség egyes kommunikációs feladatait ellátó Zrínyi Kommunikációs Kht. egyik, a hazai viszonyok között forradalminak is nevezhető ötlete. Mint arról már korábban beszámoltunk, a kht. tavaly tervbe vette, hogy az amerikai hadsereg mintájára a honvédséget népszerűsíteni hivatott internetes játékot „dob piacra”. Bár információink szerint a hír hallatán több hazai internetes játékfejlesztő adott be ajánlatot, végül a kht. mégsem írta ki a pályázatot. „A magyar hadsereg imázsa nem ugyanolyan, mint az amerikaié” – indokolta meg a kht. visszalépését Matyuc Péter, aki szerint a magyar katonák békefenntartó feladatokat látnak el, így nem célszerű, ha egy vérengző, gyilkoló, öldöklős képet ad magáról a honvédség.