A fogyasztói bizalom index az EU-csatlakozás után, júniusban 173 százalékot, 2003 decemberében pedig 146 százalékot mutatott. A GfK Piackutató Intézet és a Corvinus Egyetem közös vizsgálata szerint az uniós csatlakozást követő "EU-fória" ugyan elmúlt, de a nagyobb háztartási eszközök iránti vásárlási hajlandóság továbbra is magas: a megkérdezettek 63 százaléka szerint érdemes mostanában ilyen cikket vásárolni.
Szintén rekordszintre, 32 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy gondolják, hogy az elkövetkező tizenkét hónapban érdemes lesz autót venni. Házat vagy lakást vásárolni 51 százalékuk szerint érdemes. A felmérés szerint javult a háztartások jelenlegi és várt anyagi helyzetének megítélése. A családok növekvő része, immár 44 százaléka magasabb jövedelemre számít a következő tizenkét hónapban, mint az elmúlt évben. Változatlan jövedelemben gondolkodik 33 százalék, rosszabban pedig 18 százalék.
Az ország gazdasági helyzetéről romlott a megkérdezettek véleménye: decemberben 50 százalékuk várta, hogy a következő öt évben javul az ország jobb gazdasági helyzete, míg a korábbi megkérdezések során mindig magasabb volt ez az arány. A kutatók szerint az elbizonytalanodás oka inkább az általános légkörben keresendő, mint konkrét jelenségekben. Úgy látszik, a kormányváltás, a költségvetési és pénzügypolitikai viták miatt alkotnak az ország gazdasági helyzetéről többen negatív véleményt, mint az év többi részében. Feltehetően a népszavazás körüli politikai csetepaték sem használtak a makrogazdasági kilátások megítélésének - áll az összefoglalóban.
A hitelfelvételi hajlandósággal kapcsolatos decemberi felmérés érdekes eredményt hozott: e szerint a magyar felnőtt lakosság 46 százaléka soha nem venne fel bankhitelt. A megkérdezettek 12 százaléka véli úgy, hogy a mostani időpont hitelfelvételre megfelelő, 33 százalék viszont nemleges választ adott.