A Fitch szerdán az eddigi A+-ról A-ra rontotta le a forintban jegyzett hosszú távú szuverén adósság osztályzatát.
Draskovics közölte, hogy a kormány ennek ellenére kitart a január végi nemzetközi kötvénykibocsátás mellett. A Reuters értesülései szerint az adósságkezelő központ 500 millió dollár értékben, tíz éves fix kamatozású kötvény szervezésére adott megbízást a Morgan Stanley-nek és a Deutsche Banknak.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy kitart az euró bevezetését célzó konvergenciaprogram mellett. A kormány tervei szerint Magyarországnak 2008-ra kell teljesítenie az euróövezeti tagság feltételeit, és az ország 2010-ben vezeti be az eurót. A Fitch is lehetségesnek tartja az euró 2010-ben történő bevezetését, de e határidő halasztásának is látja bizonyos kockázatát.
| A leminősítés oka a magas hiány |
A Fitch Ratings szuverén forintadósság visszaminősítését indokló szerdai közleményében az áll, hogy a döntés oka a jelentős és makacs költségvetési deficit, amely növelte az államadósságot, kibillentette egyensúlyából a gazdaságot, rontotta a folyó fizetési mérleget, kikezdte a gazdaságpolitika hitelességét és késlelteti Magyarország euróövezeti csatlakozási menetrendjét. A Fitch becslése szerint az ESA szabvánnyal számolt 2004-es konszolidált államháztartási hiány a GDP-érték 5,3 százaléka lesz a magánnyugdíj-pénztári egyenleg beszámítása nélkül, pénzforgalmi szemléletben pedig 6,3 százalék. Jóllehet az ESA-szemléletű várt hiány kedvezőbb a 2003-as 6,2 százaléknál, messze meghaladja az eredeti, 3,8 százalékos célt. Mindemellett a tavalyi lesz a harmadik év egymás után, amelyben a kormány jelentős mértékben túllépte saját deficitcéljait - áll a közleményben. |
A kormány a magas hiány miatt ráhajt a bevételek behajtására: a pénzügyminisztérium a jövőben is szigorúan ellenőrizni fogja az áfa visszautalásokat a vállalatok kifogásai ellenére, mert nagy méreteket ölt az áfacsalás - mondta Draskovics. Szerinte az exportra és az importra vonatkozó áfa-szabályozásban Magyarország uniós csatlakozása után bekövetkezett változások miatt a költségvetésben 250 milliárd forint áfa-bevétel kiesés mutatkozott.
Draskovics szerint az áfa-visszaigénylés céljából benyújtott formanyomtatványok fele téves információkat tartalmazott, sőt némelyikben szándékos csalás nyomaira bukkantak. "Véget kell vetnem az áfa-csalásnak, mert nem akarok újabb adókat bevezetni" - mondta Draskovics.
Az adóhatóság most vizsgálja az uniós adószámmal rendelkező vállalatokat, amelyek más EU-tagországokkal kereskednek, mivel az új szabályozás értelmében Magyarországra a határon való áfa-fizetés nélkül lehet behozni árukat, és az áfa kifizetése nélkül lehet exportálni, miközben a vámhatóságnak nincs joga ellenőrizni, hogy az áru tényleg elhagyta e az országot.
Draskovics szerint az ellenőrzések miatt visszatartott áfa összege 100 milliárd forintra rúg. Azok a cégek, amelyek eleget tettek áfa-fizetési kötelezettségüknek és jogszerűen igényelték vissza az áfát, végül meg fogják kapni a pénzüket.
Magyar és külföldi vállalatok szerint viszont a kormány azért tartotta vissza az áfa kifizetését, hogy a kiadást már a 2005-ös költségvetésbe építsék be, így a 2004-es költségvetés hiánya a tervezettnek megfelelő, a GDP 5,3 százaléka legyen.
Draskovics szerint az áfa visszaigénylés sokkal nagyobb hatással van a költségvetésre Magyarországon, mint például Lengyelországban, mert a magyar kivitel a GDP-hez viszonyítva kétszer akkora, mint Lengyelországban.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy egyes külföldi vállalatok panaszai ellenére fenntartják az áfa visszaigénylés szigorú ellenőrzését, legalább addig, amíg a minisztérium Brüsszeltől ebben a hónapban megkapja az uniós adószámmal rendelkező vállalatok között a tavalyi harmadik negyedévben lebonyolított export-import ügyletek adatait. "Ennek alapján megítélhetjük, hogy mely vállalatokat kell a jövőben alaposan megvizsgálni" - mondta.