Az Európai Bizottság, amely felügyel az uniós szabályok betartására, december 22-én megállapította, hogy nem voltak elég hatékonyak azok az intézkedések, amelyeket a magyar kormány hozott az államháztartási deficit korrigálására. A testület ennek megfelelően azt javasolta az EU pénzügyminiszteri tanácsának, döntsön úgy, hogy folytatni kell a túlzott deficit esetére megszabott eljárást, amelyet Magyarország és más EU-tagállamok esetében tavaly nyáron indítottak el.
Pénteken mindazonáltal a luxemburgi EU-elnökség egyik illetékese elmondta, egyelőre csak az bizonyos, hogy a szintén kiemelt görög és a magyar deficittúllépés ügyében vita várható mind az euróövezetet alkotó 12 tagország miniszteri csoportjában, mind a teljes unió huszonöt miniszterének körében. Egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy lesz-e döntés is az ügyben.
A European Voice című brüsszeli hetilapnak egy, az uniós tárgyalásokhoz közel álló forrás azt mondta, várakozásai szerint nem lesz szavazás ebben a témában a jövő heti találkozón. Joaquín Almunia pénzügyi EU-biztos ugyanakkor még a hét elején is úgy nyilatkozott, reméli, hogy a pénzügyi tanács követi a bizottság ajánlásait, és döntést hoz az ügyben.
A tanácsnak az EU növekedési és stabilitási egyezménye értelmében a magas hiány megállapítása esetén tovább kellene lépnie a deficiteljárásban, különösen Görögország esetében, amely euróövezeti tag, tehát pénzügyi szankciókkal is büntethető. Ez azonban sokak szerint nem lenne teljesen tisztességes, miután több nagy EU-tagország, köztük Németország és Franciaország már három éve komolyabb következmények nélkül "megússza", hogy államháztartási hiánya sorozatosan meghaladja a GDP-hez képest 3 százalékos előírást. Emellett éppen jelenleg, az év elején indult luxemburgi EU-elnökség mandátumának idején várható, hogy az unió dönt a szabályok rugalmasabbá tételéről, amely bizonyos esetekben engedélyezné a hiánytúllépést.
Magyarország esetében az eljárás folytatása sem adna lehetőséget semmilyen szankcióra. Egyelőre ugyanis csak az euróövezeten belüli országok számára kötelező a hiánynak a 3 százalékos szint alatt tartása, a többi állam számára a konvergencia az előírás.
Az Európai Bizottság decemberi közleménye szerint bizonyos előrehaladás ellenére a GDP-hez képest tavalyra tervezett 4,6 százalékos és a 2005-re tervezett 4,1 százalékos deficit valószínűleg 0,9 százalékponttal nagyobb lesz Magyarországon. A bizottság akkor hangsúlyozta: úgy tűnik, további intézkedésekre lesz szükség ahhoz, hogy elérhető legyen a kormány által rögzített, és az EU pénzügyminiszteri tanácsa által is ajánlott cél, az, hogy 2008-ra a deficit 3 százalék alá kerüljön. Almunia akkor elmondta: a fő probléma az, hogy Magyarország a saját célkitűzéseit nem teljesíti, önnön konvergenciaprogramjától ér el. Hozzátette: a bizottsági intés célja ilyen esetekben az is, hogy figyelmeztesse az érintett országot: hiteles és hihető programot kell készítenie.