Mire számíthatnak a túlköltekező EU-tagállamok?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
eurohirek.hu
Tetszett a cikk?

"Nem létezik olyasmi, hogy jó költségvetési hiány" - mondta az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker. A politkus visszautasította annak lehetőségét, hogy egyes költségvetési tételeket ne vegyenek figyelembe a költségvetési hiány megállapításakor.

Jean-Claude Juncker - aki január 1-je óta az eurózóna-országok kinevezett hivatalos képviselője - óvatosságra intett az ügyben, hogy „extrém megoldásokat” alkalmazzanak a stabilitási és növekedési paktum reformjának kidolgozása során.

Spájzoljanak rosszabb időkre

A brit, az olasz és a francia kormány azt remélte, hogy a védelmi és infrastrukturális költségeket nem kell majd figyelembe venni a költségvetési hiány kiszámításnál, így könnyebb lesz a GDP 3 százaléka alá szorítani a deficitet. Mr. Euró azonban szertefoszlatta a kormányok reményeit, mondván: elnöksége alatt nem fognak ajánlani hasonló könnyítést.

Juncker azt ajánlja, hogy növekedési periódusokban a kormányok tegyenek félre pénzt az ínségesebb időszakra, hogy majd ezekkel az összegekkel tudják csökkenteni a költségvetési hiányt. Így a bajba kerülő országok könnyebben hajthatnak végre pénzügyi manővereket rossz gazdasági helyzetben is.

Rugalmasabb kritériumokat

Gerhard Schröder német kancellár ezzel szemben - ahogy a Financial Times Deutschland hétfői számában fogalmaz - egy "helyénvaló" pénzügypolitikát szorgalmaz, ami a stabilitást és növekedést is szolgálja, de a szociális reformokat, a konjunkturális ingadozásokat és a költségvetést terhelő rendkívüli eseményeket is tekintetbe veszi.

Schröder írásában a maastrichti egyezmény reformjáról kezdődő tárgyalások előtt a hivatalos német álláspontot rögzítette. Terveinek elfogadása megítélése szerint a paktum változatlanul hagyása mellett rugalmasabb költségvetési kritériumokat hagyna nyitva az euróországoknak. Kritikusai szerint viszont ez a növekedés akadálya lehet.

És az infláció?

A kancellár ellenérvei között szerepel a nettó befizető országok többletterheinek figyelembe vétele, továbbá Németország esetében a volt NDK-s tartományok felzárkóztatásának rendkívüli forrásigénye. Schröder most először terjeszt elő olyan javaslatot, miszerint az egyes országok "hozzájárulását" az eurózóna inflációjához vegyék figyelembe annak elbírálásakor, hogy megfelelnek-e a maastrichti kritériumoknak. (A németországi infláció évek óta alatta marad az EU-átlagnak.)

Az ECOFIN kedden tárgyalja a stabilitási- és növekedési paktum reformját, de döntést csak az Európai Tanács hoz, március 22-23-i ülésén. Schröder kemény tárgyalásokra számít.