Éppen emiatt gyakorlatilag megvalósíthatatlannak nevezték Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egykulcsos áfára vonatkozó bejelentését a Világgazdaság pénzügyminisztériumi forrásai. A lap szerint erre az eredményre az egységesen, 19 százalékos kulcs bevezetésének hatásvizsgálatakor jutottak a szakemberek, amikor is a 25 százalékos normál kulcsot s az 5, valamint 15 százalékos kulcsokat is erre a szintre változtatnák.
A lap becslése szerint a jelenlegi három kulcs helyett 22 százalék körüli áfakulcsot eredményezne a mostanival megegyező költségvetési bevételt – változatlan fogyasztási viselkedés mellett. Hozzá kell azonban tenni, hogy egy ilyen lépés differenciáltan érintené az egyes iparágakat, hiszen amíg a jelenleg 5 százalékos kulcs hatálya alá tartozó gyógyszerek, könyvek ára drasztikusan, a középső, 15 százalékos forgalmi adóval terhelt élelmiszerek, háztartási energia – kivéve az áram – pedig kismértékben drágulhat, addig a legtöbb terméknél mérsékelt árcsökkenés következhet be, ez pedig a vásárlási szokások módosulását eredményezheti.
Az Európai Unió legtöbb országában kétkulcsos áfarendszer van érvényben, de a magyarországi szisztémával nem a három kulcs miatt van baj – véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. A tagállamok többségében az általános adókulcs 20 százalékhoz közeli, míg nálunk 25 százalékos. Versenyképességi szempontból 19-20 százalékos kulcs lenne indokolt, amelyet úgy is el lehetne érni, hogy első lépésben néhány százalékponttal mérséklik a normál kulcsot, a 15 százalékos eltörlésével párhuzamosan. Erdős úgy látja: megvalósítható lenne egy év közbeni áfareform is, azonban fontos, hogy inkább legyen átgondolt a reform, mint gyors.
A Világgazdaság szerint a tárcának ezért nagy fejtörést okoznak a miniszterelnök minapi bejelentései – ahogyan a házban emlegetik: ötletbörzéje. Ennek ellenére a PM apparátusa dolgozik a megoldáson, ám egyelőre csak néhány kisebb, jellemzően a tb-rendszerben bekövetkező változás körvonalazódik.