Egyre több külföldi nyugdíjas vásárol lakást nálunk

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

A Dunántúlon egyre kevesebb külföldi akar lakóingatlant vásárolni, néhány településen már ők is megjelentek az eladók között. Újdonság, hogy az írek és a németek mellé felzárkóztak a hollandok – derül ki a tavalyi adatok összegzéséből.

Nógrád és Heves megye egyes településein nyugdíjhoz közeli korú angol, holland és német, nemesi származású vevők is megjelentek az elmúlt évben - írja a Világgazdaság. A lap szerint általában kisebb, volt uradalmi birtokot, kúriákat vagy udvarházakat vásároltak, ott folytatják a gazdálkodást, de már jóval kisebb léptékben, mint annak idején az eredeti tulajdonos. Más színt aligha lehet fölfedezni, amikor a külföldiek tavalyi ingatlanvásárlásait vizsgáljuk. A kereslet egyedül Budapesten stabil vagy növekvő, vidéken az abszolút számok csökkenő tendenciát mutatnak.

Veszprémben tavaly is kevesebb külföldi akart ingatlant venni, mint a megelőző évben, ez az irányzat már négy éve tart – tudtuk meg a közigazgatási hivatal szakértőjétől. Tavaly 172 kérelmet adtak be, ebből 166-ot engedélyeztek. Ezek hetven százaléka lakásra vonatkozott, mindössze huszonhárman vásároltak üdülőt.

Természetesen 2004-ben is főleg német, osztrák és svájci vásárlók érdeklődtek a balatoni, a bakonyi és a nagyvárosokban lévő házak és lakások iránt. Újdonság, hogy immár a beépítetlen területek is felkerültek a palettára, ami azért lehet, mert a külföldiek manapság inkább üres építési telket akarnak venni, s azon a maguk elképzelése szerint építkezni, s nem bajlódni a felújítással.

A nyugat-dunántúli megye székhelyén is nehéz helyzetbe kerültek a lakásépítésben érdekelt vállalatok és vállalkozók. Több lakópark is épül, de az értékesítés ideje jelentősen megnőtt az elmúlt hónapokban, miután a jelek szerint nincs akkora fizetőképes kereslet, mint azt a tervezési szakaszban feltétételezték. A pangás miatt nem ritka, hogy a 6-8 éve lakást vagy házat vásárolt külföldiek eladóként jelennek meg a piacon – ecsetelte tapasztalatait a hivatal képviselője.

A felívelő szakaszon már Zalában is túl vannak, noha a gyógyturizmus fejlődése és a diszkont-légitársaságok várható megjelenése még mindig stabilizáló erejű. Tavaly 531 külföldi személy összesen 520 ingatlan megvásárlására kért engedélyt, ennek csaknem fele lakásra vonatkozott – mondta a hivatal osztályvezetője. A visszaesés mindemellett számottevő, ugyanis 1998-ban még 1512 külföldi adott be kérelmet. Az is igaz ugyanakkor, hogy az alkalmas ingatlanok száma nem követte az érdeklődőkét. Egyszerűen elfogytak a megfelelő házak, s épültek és most is épülnek ugyan apartmanok például Keszthelyen és más „vízi” városban, de ezek egy része még nincs a piacon.

Zala megyében is jobban keresik az építési telkeket, illetve a városi lakásokat, s csak kevesen szeretnének kifejezetten üdülőt venni. Az ingatlanok húsz százalékát – ez a szám elmarad a Veszprém megyeitől – külföldi tulajdonos adta el külföldinek, nemritkán az általa eredetileg kifizetett áron. Ebben a megyében is jobbára a német ajkúak telepednek le, de az uniós csatlakozás óta egyre több brit, holland és olasz jelenik meg a kisebb falvakban.

Baranyában stabil a külföldiek érdeklődése, sőt az elmúlt négy évet tekintve egyszer még növekedett is – mondta hivatal képviselője. Általában 300-350 körüli kérelemszámot rögzítenek évek óta. Feltűnő a hollandok tömeges megjelenése, a tavalyi 308 engedélyből 116-tal részesültek. Új szereplők a britek, az amerikaiak és az olaszok, ez utóbbiból tavaly 16 kérelmet teljesítettek.

Túlnyomórészt lakásokat keresnek a külföldiek a déli országrészen, tanyából mindössze hármat vettek az elmúlt évben. A beépítetlen terület iránti igény viszont megugrott, jelezve, hogy aki elszánja magát a vásárlásra, az nulláról akar indulni. A tapasztalatok szerint a hollandok szervezett ingatlanközvetítési tranzakciók során vásárolnak lakást vagy házat. Baranyában továbbra is népszerű Harkány, Orfű és néhány kevéssé ismert község. Úgy alakult, hogy egymáshoz közeli falvakban több tucat holland szerzett ingatlant, ezek a tulajdonosok nyáron gyakran összejárnak.

Budapesten kívül talán Bács-Kiskun megye a kivétel: a fővároshoz hasonlóan ott is évről évre növekszik a külföldi tulajdonosok száma. Tavaly csaknem ötszáz kérelmet jegyeztek fel, amelyből majdnem mindegyiket elfogadták – mondta Vida Márta szakértő. Ott is vezet a lakóház és a lakás, de a megye jellegéből adódóan szorosan mögötte áll a tanya, ugyancsak emelkedő számban. Tavaly 142-en vásároltak ilyen ingatlant. Majdnem megháromszorozódott a beépítetlen területet keresők száma, és érdekes módon az üdülőket kiszemelőké is megkétszereződött. A holland „invázió” ott is tetten érhető, 2004-ben 68 ügylet részesei voltak az onnan származók. A megye egyes központi és déli övezeteiben jugoszlávok vásároltak házakat és lakásokat.