A kormányzat a dohányzás okozta betegségek kezelésével kapcsolatos közkiadásokat kívánja behajtani a dohányiparon, a bíróság viszont úgy ítélte meg, hogy a keresetre nem alkalmazhatóak a csalásra vonatkozó szövetségi törvények.
Az amerikai kormányzat 1999-ben perelte be a legnagyobb dohánygyárakat azzal a váddal, hogy csalárd módon eltitkolják a dohányzás jelentette veszélyeket, kiskorúak számára is forgalmazva a termékeiket. Az érintett cégek a Philip Morris USA, a RJ Reynolds Tobacco, a Loews Corp,s Lorillard Tobacco, a British American Tobacco tulajdonában lévő Brown and Williamson és Vector konszernhez tartozó Liggett volt.
A kormány az 1960-as években kidolgozott, a szervezett bűnözés elleni harcra vonatkozó egyik törvényre hivatkozva azt akarta elérni, hogy a dohánygyárak fizessék vissza azoknak az általa illegálisnak minősített jövedelmeknek a kamatokkal megnövelt összegét, amelyekre 1971 és 2001 között tettek szert a kiskorúak részére eladott dohánytermékek révén.
David Sentelle bíró a feljebbviteli bíróság nevében elutasította a kormányzat keresetét, arra hivatkozva, hogy hasonló ügyekben nem szokásos ilyen szankciók alkalmazása. A fellebbviteli bíróság egy másik tagja egyet nem értését fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, úgy ítélte meg ugyanis, hogy a kiskorúak részére történt dohányértékesítésből származó bevételeket a tőzsdei bennfentességgel szerzett illegális jövedelmekkel egyformán kellene minősíteni.