Hozzátette: az adómértékeken változtatni kell úgy, hogy a költségvetési bevétel ne csökkenjen, emellett kiemelt feladatként kell kezelni a GDP mintegy 20 százalékát kitevő fekete gazdaság fehérítését, a láthatatlan foglalkoztatás láthatóvá tételét.
E feladatok valós teljesítéséhez megkerülhetetlen az államháztartási reform, az elosztó rendszerek megváltoztatása, az egészségbiztosítási rendszer valódi értékeken történő működtetése, az önkormányzati hatékonyság javítása, az állam szolgáltató szerepének erősítése.
Kifejtette: egy államháztartási reformprogram konkrét javaslatát parlamenti választások előtt nem szabad remélni, de a vállalkozók várják, hogy egy ilyen program készüljön és a választásokat követően a társadalmi egyeztetések után nagyon gyorsan elkezdődjön megvalósítása.
Véleménye szerint ezen feltételek programba állítása és megvalósítása nélkül az adóreform ügye "csak ábránd", reformértékű változtatások helyett pótcselekvésként csak kiigazítások történhetnek.
A BKIK olyan megoldást is vizsgálandónak tart, hogy a pályakezdők, a munkanélküliek, az illegális munkát végzők foglalkoztatása esetén a munkáltató egy összegben, átalány jelleggel teljesítené az összes közteher fizetését és vállalná a munkavállalói terhek térítését is.
Egy ilyen, úgynevezett közteherviselési adó mértéke a bérre vetítve 20-25 százalékos kötelezettséget jelentene, ami a vállalkozás és a munkavégző számára is felvállalható, az illegalitást csökkenti, a költségvetés számára nem jelent kockázatot, sőt többletbevételt hoz - mondta a kamarai vezető.
Véleménye szerint az iparűzési adó megszüntetése indokolt, de tekintettel arra, hogy ez az önkormányzatok bevételét évente 300-350 milliárd forinttal csökkentené, olyan megoldást kell találni, ami ezt pótolja.
A BKIK alelnöke szerint az általános forgalmi adó 25 százalékos felső kulcsát csökkenteni kellene, mert ez komoly versenyhátrányt jelent az EU tagországaival szemben, ahol általában ennél alacsonyabb az áfa kulcsa. Azonban figyelmeztetett arra, hogy az áfa 1 százalékkal való csökkentése 45 milliárd forinttal csökkentené a költségvetés bevételét.
A társasági adó 16 százalékos mértéke uniós szinten kedvező, ám a kisvállalkozások fejlesztésében a BKIK szerint komoly segítséget jelente, ha 10 százalékra mérsékelnék.