A társasházban elkülönül egymástól az egyes tulajdonostársak külön tulajdona a tulajdonostársak közös tulajdonától. A tulajdonostársak külön tulajdonában állnak a lakások, közös tulajdonban általában a ház szerkezetén kívül azok az épületrészek, gépek, berendezések állnak, amik a ház használatához elengedhetetlenül szükségesek (pl. lépcsőházak, lift, közüzemi fővezetékek). A közös tulajdonba tartozó dolgok felsorolását az alapító okirat tartalmazza.
A tulajdonostárs a külön tulajdonában álló lakást szabadon birtokolhatja, használhatja, hasznosíthatja, illetve rendelkezhet vele, azonban e jogait nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs jogainak és törvényes érdekeinek a sérelmével. A használat, hasznosítás során a társasház rendelkezéseit (házirend stb.) be kell tartani.
A társasházban minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, ez azonban nem sértheti a többi tulajdonostárs ezzel kapcsolatos jogát és jogos érdekét (a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban: törvény) 23.§). Így a közös tulajdonba tartozó tárgyak használatából egyik tulajdonostársat sem lehet kizárni.
A közös tulajdonba tartozó épületrészek, berendezések, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, lakások fenntartásához minden tulajdonostárs köteles hozzájárulni, mégpedig főszabály szerint a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben. Ettől azonban a társasház szervezeti és működési szabályzatában el lehet térni, így lehetőség van arra, hogy a tényleges használati arányoknak megfelelően fizessék a tulajdonostársak a költségeket.
A közös tulajdonban lévő tulajdoni hányadával a tulajdonostárs nem rendelkezhet szabadon, azt csak a külön tulajdonában álló lakással, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiséggel együtt idegenítheti el.
dr. Benkő Ferenc
Benkő és Boros Ügyvédi Iroda