„Felmérésünk is igazolta, hogy a fapadosokkal utazók nem feltétlenül ’diszkontutazók’, és a repülőjegyen megtakarított összeget gyakran más turisztikai szolgáltatásra, például drágább hotelre költik” – mondta a tanulmányt ismertető tájékoztatón Andrea Sartori, a KPMG partnere.
A magyar légi közlekedés felépülőben van a 2001-2002-es mélypont után. A Ferihegyi repülőtér tavaly, Bécs és Prága után, a régió harmadik legforgalmasabb légikikötőjévé vált: rekordszámú, 6,5 millió utast regisztráltak, ami 28 százalékos növekedést jelent a 2003-as utasforgalomhoz képest. Mindössze másfél évvel budapesti megjelenésük után a fapados társaságok, az utasszámot tekintve, immár a teljes piac 15 százalékát mondhatják magukénak, és a reptér tíz legnagyobb légitársasága közül öt fapados.
A KPMG tanulmánya is azt igazolja, hogy a diszkont-légitársaságok megjelenése Magyarországon új utazócsoportot hozott létre. „Felmérésünkben a turisták negyede, míg az üzleti utazók 8 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem utazott volna, ha nem lett volna ilyen olcsó lehetőség” – idézte Andrea Sartori a tanulmány egyik megállapítását.
Az utazók többsége egyértelműen az olcsó repülőjegy miatt választja a fapadosokat. Ugyanakkor 24 százalékuk a rugalmasabb menetrend miatt döntött mellettük, míg 9 százalékuk azért repült diszkont-légitársasággal, mert csak nekik volt járatuk a kívánt célállomásra. Néhány, fapadost választó üzletember pedig azzal indokolta döntését, hogy egyre több üzleti partnere működik olyan reptér közelében, amelyet a fapadosok használnak.
A nagyvállalatok azonban továbbra is a hagyományos légitársaságokat részesítik előnyben – a válaszadók szerint ugyanis a cégvezetők más szolgáltatásokat is elvárnak: ilyen a rugalmasabb jegyfoglalás, az üzleti váró, a színvonalas ellátás a fedélzeten. Ráadásul a fapadosok által használt repterek gyakran messze esnek az üzleti negyedektől, városközpontoktól.
Összességében ugyanakkor elmondható: mivel Magyarországon mind a turisták, mind az üzleti utazók számára az ár az egyik legmeghatározóbb tényező, a diszkont-légitársaságok forgalma a közeljövőben is nőni fog. „Arra számítunk, hogy csökken a ma még jelentős különbség a Malév (49 százalékos) és többi hagyományos társaság piaci részesedése között, ugyanakkor a fapadosok 2010-re, mintegy 4 millió utasukkal, a piac 35 százalékát ellenőrzik majd” – hangsúlyozta Andrea Sartori.
A felmérésből az is kiderült, hogy a fapadosok megjelenése – a közhiedelemmel ellentétben – az egész szektorban növelte az utasforgalmat, azaz nemcsak a hagyományos légitársaságok utasainak „elszipkázása” volt jellemző. Ennek jele például, hogy számos hagyományos társaság, olcsóbb jegyek mellett, jelentősen növelte járatainak számát néhány útvonalon.
Sartori kiemelte, hogy az egyre erősebb verseny egyetlen nyertese az utazó. Szerinte a fokozódó verseny a Malévot és a többi hagyományos légitársaságot is arra kényszeríti, hogy újrafogalmazzák árképzési stratégiájukat és üzleti modelljüket.
Néhány nagyobb nemzetközi társaság már el is indult ezen az úton: egyesek átalakítják működésüket, mások a színvonalas szolgáltatásokat igénylő utasokra koncentrálnak (a British Airways és a Lufthansa prémium szolgáltatásokat kínál a „business class”-utazóknak, az SAS három utazóosztályt hozott létre), megint mások a szolgáltatás egyszerűsítésével próbálnak versenyelőnyt szerezni (például az ír Aer Lingus törölte a business-osztályt, és csak turistaosztályt üzemeltet járatain).
Magyarország könnyebb elérése légi úton – egyéb okok mellett – egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy a hazai szállodák tavaly rekordszámú vendéget regisztráltak: a vendégéjszakákat tekintve a három-, négy- és ötcsillagos hotelek 4,6 százalék, 6,2 százalék és 9,8 százalékos növekedést könyvelhettek el az előző évhez képest, míg bevételeik összességében csaknem 11 százalékkal nőttek egy év alatt.
A KPMG felméréséből is az derül ki, hogy a budapesti szállodák forgalmára jótékony hatással voltak a fapados légitársaságok. A megkérdezett szállodavezetők elmondták, hogy a korai és kései órákra kitolódtak a szállodai be- és kijelentkezések – ezt a fapadosokra jellemző kései érkezések és korai indulások egyértelmű következményének tekintik, és néhány hotel kiugró vendégszám-növekedést tapasztalt Nagy-Britanniából és Skandináviából –azokból az országokból, ahol a legnépszerűbbek a fapadosok. Ezenkívül nőtt a forgalom a négy- és ötcsillagos szállodákban az elő- és utószezonban (november-február), ami éves szinten javította a szállodák kihasználtságát is.
A KPMG felmérése arra figyelmeztet, hogy a jövőben a szállodaiparnak, illetve minden, a turizmusban érdekelt félnek jobban kell figyelnie a diszkont-légitársaságok utasaira, és e növekvő szegmens igényeinek megfelelően alakítani kínálatát. A szállodák például saját piaci helyzetüket javíthatják, ha a fapadosokkal közösen alakítanak ki kapcsolt ajánlatokat.
„A fokozódó verseny a reptérfejlesztőkre is kihat – komoly fejlesztésekre van szükség mind a Ferihegyi repülőtéren, mind a városközpontba irányul közlekedésben ahhoz, hogy Budapest profitálhasson a bővülő légi közlekedési piacból. Komoly lehetőségeik vannak a regionális repülőtereknek is, amelyek alacsonyabb díjaik miatt lehetnek vonzóak a diszkont-légitársaságok számára”- hangsúlyozta Andrea Sartori.