Az MNB 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A jegybank Monetáris Tanácsa hétfői ülésén 50 bázisponttal 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot.

Az elemzők többsége a forint árfolyamának gyengülése alapján 50 bázispontos csökkentést várt. A jegybank legutóbb február 21-én csökkentette az alapakamatot, akkor 75 bázisponttal.

A forint jegyzése az 50 bázispontos jegybanki kamatcsökkentés bejelentése után gyakorlatilag ugyanott maradt, ahová a délelőtt folyamán gyengült a bankközi devizapiacon. Az eurót 248,35/45 forinton jegyezték 10 perccel 14 óra előtt és 10 perccel 14 óra után is. A forint pár perccel 14 óra után 12,03 százalékon állt a +/- 15 százalékos ingadozási sáv erős oldalán, 51 bázisponttal gyengébben a pénteki helyzeténél.

A piacon már reggeltől folyt a kamatcsökkentés beárazása, mértéke lényegében a várakozásoknak megfelelő volt. A délelőtt folyamán reggeltől folyamatosan gyengült a magyar valuta, az euró jegyzése 247,69-248,90 forint között mozgott, ami csaknem két forintos elmozdulás a pénteki 246,90/247,00 forintos zárószintről.

A tanácstagok többsége a csökkentésre szavazott

A Monetáris Tanács (MT) tagjainak döntő része amellett foglalt állást, hogy a részben bizonytalan nemzetközi pénzpiaci helyzet miatt most az 50 bázispontos kamatmérséklés az indokolt, annak ellenére, hogy kedvezően alakul a hazai inflációs folyamat - mondta a Monetáris Tanács ülését követően Járai Zsigmond, a jegybank elnöke.

Ez volt az első alkalom, hogy az új, 13 tagúra bővült Monetáris Tanács kamatmeghatározó ülést tartott. Járai aláhúzta: a kibővült testület döntő része az 50 bázispont mellett érvelt, noha a javaslatok szintjén a 25 bázisponttól a 75 bázispontig áttekintették a lehetséges mérséklési variációkat.

Járai szerint a nemzetközi helyzet most több bizonytalanságot hordoz magában, miközben a hazai fiskális folyamatok nagyjából a terv szerint alakulnak, az MNB szakértői úgy ítélik meg, hogy az államháztartás márciusi hiányára vonatkozó prognózis teljesülhet.

Az elnök a nemzetközi pénzpiaci helyzet változásával kapcsolatban azt mondta: "a kockázati felár még mindig alacsony Magyarországgal szemben, de a két héttel ezelőtti szinthez képest nagyobb lett, 25 bázisponttal nőtt". A jövőt illetően a jegybank-elnök elmondta: a globális pénzpiacokon változás következett be, napjainkban a dollárbefektetések hozama erősödik, sőt a jövőben komoly átrendeződés is bekövetkezhet, sok minden függ az amerikai jegybank, a Fed viselkedésétől.

Járai Zsigmond kifejtette: a gazdaság fundamentumait tekintve a belföldi piacokon nem látszik jelentős változás, a folyamatok abban a mederben haladnak, amelyet a Monetáris Tanács korábban prognosztizált. "Idén és jövő év végére is a célsávon belül lesz az infláció" - mondta az MNB elnöke.

Aláhúzta, "az lenne a jó, ha a stabilitási paktum változása nem adna alapot a fiskális lazításra". Összességében a Monetáris Tanács arra a következetésre jutott, hogy a stabilitási egyezmény változása elvileg segítheti az euró bevezetését, mert 2008-ban az államháztartás hiánya még valamivel a GDP-hez mérten 3 százalék felett is lehet. A Monetáris Tanács felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a módosítás ne vezessen a konvergencia-programban vállalt feladatok, lépések fellazításához.

A kormány örül

"A kormány üdvözli, hogy a jegybank 50 bázisponttal csökkentette a kamatokat" - mondta keddi sajtótájékoztatóján László Boglár. A kormányszóvivő szerint ez a lépés elismerés a kormány fiskális politikájának, amelynek középpontjában a redisztribúció mérséklése, az állami szféra karcsúsítása, az államháztartási hiány csökkentése, a foglalkoztatást és a beruházást ösztönző adó- és járulékteher-csökkentés, illetve a költségvetési szervek hatékonyságának növelése áll.