A hibrid autó mentheti meg a környezetet és az iparágat

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
Folk György (hvg.hu)
Tetszett a cikk?

Sikerre vitte a benzinfaló Egyesült Államok autósainak körében a hibrid autókat a világ második legnagyobb autókonszernje, most pedig be akarja bizonyítani: a benzin-befecskendezéses motor a múlté, a jövő a hibridé.

Hibrid. Megoldás?
A hibrid autót egy elektromos motor és egy benzines motor összekapcsolásából létrejövő hajtómű mozgatja. A két hajtómű együttműködése hozza létre a hibrid hajtást. A közös tengelyre épített motorok egymást segítik. Indulásnál az elektromos motor gyorsítja fel az autót körülbelül 14 kilométer per órás sebességre, s csak ezután kapcsol be a benzinüzemű motor. A benzines hajtómű azonban azon túl, hogy átveszi a kocsi hajtását, tölti is az elektromotort, amely így nem igényel külön töltést. Ráadásul a jármű a fékezéskor felszabaduló – a hagyományos autóknál hőként távozó – energiát is hasznosítja és tárolja az elektromotor akkumulátorában. Ha pedig szükséges – például emelkedőn – a benzinmotort a villanymotor működésével támogatja meg a rendszer.
A Toyota öt évvel ezelőtt bemutatott egy takarékos, környezetbarát járgányt, amellyel tesztelte az amerikai piacot, most pedig hibáin javítva, hajtóművét erősebbé téve, új karosszériával látta el, s csökkentett profittal piacra dobta a Prius második kiadását.

A Toyota jelenlegi éves eladási statisztikáiban a hibrid autók aránya nem éri el az egy százalékot. Ezzel együtt a gyártó sokat remél a fejlesztésektől. A cél ambiciózus: a jelenlegi összesen 120 ezer amerikai hibrid gépkocsi mellé idén újabb 100 ezer értékesítésére tesz kísérletet a japán óriás. Emellett a tervek szerint még az idén legördülnének a futószalagról az első luxus kategóriás hibridek, amelyeket hibrid terepjáró követhet.

A Toyota Prius első változata nyolc évvel ezelőtt debütált Japánban. Akkoriban az első modell csak nagy nehezen 15 másodperc alatt érte el a száz kilométeres óránkénti sebességet, ami pedig még nagyobb gond volt, a vezetőt kifejezetten zavarta, amikor a jármű villanyról benzines üzemmódra váltott.

A hibrid autókat eredetileg a Japán városi közlekedési szokásokra tervezték, vagyis kis távok alacsony sebességű megtételére. Bár az a modell jobban gyorsult és a hajtóforrások közti váltás sem volt annyira sokkszerű, az autóval együtt járó kellemetlenségek csak csökkentek, de nem szűntek meg. Ami azonban végképp betette a kaput a hibridek Egyesült Államok béli térnyerése előtt, az az áruk volt, hiszen egy hibrid Priusért egy alapfelszereltségű Toyota Corollánál háromezer dollárral többet kértek a szalonokban.

A Prius második változata 25 százalékkal jobban gyorsul elődjénél, köszönhetően a jobb akkumulátortöltésnek, a hibrid elemek ugyanis képesek a 200 voltos váltóáramból 500 volt egyenáromot generálni.

13 kilógrammal könnyebb lett az akkumulátor is, ezáltal jobban gyorsul az autó és takarékosabban bánik a kőolajszármazékkal. A legnagyobb újítások azonban a két hajtómű közti kapcsolatban és az ezeket optimalizáló algoritmusokban érzékelhető. Nincs tehát szó arról, hogy alacsony sebességnél csak az elektromos, nagy sebességnél, pedig csak a robbanómotor üzemelne.

Lóerőtérben (Oldaltörés)

© AP
A technológiai nehézségek megoldását követően a következő probléma: hogyan tehető eladhatóvá és árban versenyképessé egy olyan jármű, amelynek gyakorlati hasznát ma még csak kevesen ismerik fel.

Olcsóbbá teheti a hibrid autók gyártását, ha – mint ígérik – a dél-koreai LG Electronics kijön a lítium-ionos akkumulátoraival, amelyek könnyebbek és nagyobb feszültségleadásra képesek. Könnyebbé tehetőek a járművek, ha a karosszéria alapanyagok összetételén változtat a gyártó, bár a könnyű és rendkívül erős – ezáltal pedig biztonságos – szénalapú anyagok felhasználásával tovább drágítaná a gyártást.

Iparági elemzők szerint a szóba jöhető egyéb könnyű karosszéria alapanyagok közül a „teljesen alumínium autók” megjelenésére még nincs felkészülve az autóval közlekedők társadalma. S ami még jobban megnehezíti a helyzetet, hogy a vevők igényei alapján a hibrid gyártók igyekeznek a hagyományos modellek mintájára építeni hibrid modelljeiket, ami megköti az újítók kezét.

© AP
Az autógyártás az igazán innovatív iparágakkal szemben gyakorlatilag az 1885-ben megalkotott Otto-motorok alapján építi a mai napig az összes gépjármű hajtóművét. 1981 és 2003 között az egyetlen változás a lóerő számának növekedése volt: ebben az időszakban átlagosan 93 százalékkal lettek erősebbek a verdák. A lóerők száma tehát az autókereskedelem központi kérdése.

A Toyota mellett számos gyártó jött ki hibrid járművekkel, a Ford például Escape truckjának hibrid változatával, és 2008-ig további négy modell hibrid verzióját dobja piacra. A Nissan 2006-ban rukkol elő Almerájának hibridjével, viszont ellentétben a Forddal – amely saját hajtóművet kísérletezett ki – a japán cég a Toyota licenceit vásárolta meg.

A Honda, amely elsőkként jelent meg az Egyesült Államokban hibrid autóval, elszomorító eladási mutatókat produkált, januárban összesen 1169 hibrid Civic-et adott el, 45 százalékkal kevesebbet az előző havinál. Ennek ellenére tervezik az Element vagy a Pilot SUV hibrid verzióját.

Konkurens megoldások (Oldaltörés)

A legnagyobb gond, hogy rendkívül nehéz munka hibrid energiaellátású hajtóműveket létrehozni, olyannyira, hogy senkinek nem sikerült eddig a Toyota megoldásait felülmúlni. A Mercedes például az F 500 Mind autóval kísérletezett, amely dízel-elektromos hibrid elven üzemelt volna, de eredményei messze alulmúlták bármely benzin-elektromos megoldás mutatóit.

© AP
A hibrid fejlesztések rendkívüli nehézségei miatt több autógyár más irányba tapogatózik, az Audi, a BMW és a Volkswagen például a „tiszta dízelen” dolgozik, amely 30 százalékos hidrogéndúsítással előállított dízel üzemagyag, és így elvileg kétszer több energia leadására képes.

A legtöbb gyártó a hidrogén-meghajtású járművekben bízik, amely rendkívül környezetbarát, hiszen a kocsi tiszta vizet pöfög ki. Ehhez azonban sok százmilliárdos dolláros beruházásra lenne szükség és rengeteg időre, mire a töltőállomások kiépülhetnének.

A Wired magazin szerint az autógyárak nagy része azért foglalkozik a hibridekkel, hogy mutassa, tesz valamit a jövőért. A valóság azonban az, hogy többnyire a kivárásra bazíroznak. Az egyetlen valódi kivétel talán a Toyota, amely komolyan veszi saját fejlesztéseit.

A hibrid autók bár nem szüntetik meg a széndioxid-kibocsátást, de legalább csökkentik azt, és ami nagy előny, a meglévő infrastruktúrára – a benzinkutakra – támaszkodnak. A Toyota csúcsvezetői szerint, a világ nem teheti meg, hogy további negyven évet várjon az új technológia megszületéséig, így szerintük a kiút jelenleg csak a hibrid lehet.