Szociálturizmus: nem csak üzlet

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
eurohirek.hu

A turizmushoz kötődő szolgáltatások jó jövedelmezőséget és magas foglalkoztatottságot eredményeznek: ezt a gazdasági hasznot - modern érzékenységgel, szolidáris megközelítéssel - részben vissza kell forgatni a rászorulók javára - vallják a szociálturizmussal foglalkozó szakemberek.

A Budapesten ülésezett Európai Szociálturisztikai Fórum az Emberi Jogok Nyilatkozata szellemében végezte munkáját: minden embernek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz, a korlátozott munkaidőhöz és a fizetett szabadsághoz.

De vajon hogyan tudnak élni ezzel a jogukkal azok, akiknek nincsenek meg az anyagi eszközeik szabadidejük hasznos, tartalmas eltöltésére? Vagy az idősek és a fiatalok, akiket világszerte a "jövő turistáinak" tekintenek.

A turizmus fenntartható fejlődésének biztosítása, az üdülés, a rekreáció minden ember számára történő elérhetővé tétele, az esélyegyenlőség a turizmusban - ezek olyan új kihívások, amelyekre az Európai Unió tagállamai is keresik a megoldást.

Méltányos életminőséget

Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter, a fórum fővédnöke a tanácskozáson kijelentette: az összetartó társadalomnak piacgazdasági keretek között is biztosítania kell az esélyegyenlőséget, a méltányos életminőséget.

A 2007-2013 időszakra szóló Nemzeti Fejlesztési Terv egyik prioritása a turizmus, ami nem csak az országimázsra, de a térségi kiegyenlítésre is pozitív hatással lehet. Megfelelő fejlesztés után például Magyarország egyik legvonzóbb területévé válhat az észak-keleti régió, ahol jelenleg közismerten legmagasabb az országban a munkanélküliek aránya. "A turizmus infrastruktúrájának megteremtése és majdan a vendégfogadás kiváló munkahelyteremtő lehetőség" - mondta Kolber István.

Egyre sikeresebb az üdülési csekk

Magyarországon 1998 óta működik - svájci és francia mintára - az üdülésicsekk-rendszer. Ez olyan szociális juttatás, amit a munkaadó évente a mindenkori egyhavi minimálbér erejéig adómentesen nyújthat a munkavállalónak. A csekkeket kulturális szolgáltatásokra is igénybe lehet venni, ám a miniszter úgy vélekedett, a rendszernek eredeti célját: az üdülést, pihenést kell elsősorban szolgálnia. Ehhez 2300 elfogadóhely áll rendelkezésre. Az üdülési csekk - ha megfelelően használják - a belföldi turizmus generálására is kiváló eszköz.

Kolber István szerint 2004-ben 2,7 milliárd forintot költöttek el üdülési csekk formájában, és 300 ezer munkavállaló élt a lehetőséggel. Ebben az évben közel félmillió ember pihenését szolgálhatja a tervezett 10 milliárd forintos csekk-felhasználás. A miniszter kevesellte a szociálisan rászoruló kedvezményezettek arányát: 2004-ben mindössze 13 ezer volt azok száma, akik ebből a körből igénybe vehették a szolgáltatást. Ezen okvetlenül változtatni kell a hátrányos helyzetűek, a nyugdíjasok, a fogyatékkal élők és a fiatalok javára.

Önfinanszírozó rendszer

A magyar csekkrendszer egyedülálló abban, hogy teljes mértékben önfinanszírozó, tehát az állami büdzsét közvetlenül nem terheli. Az állam a támogatás fejében az üdülésicsekk-forgalom minden 1 milliárd forintos növekedésével 200 millió Ft bevételnövekményre és mintegy 600 új munkahelyre számíthat. Az üdülésicsekk-rendszer bevezetése óta 5 ezer új munkahely keletkezett a belföldi turizmusban - ismertette a számokat Réti Ágnes, a Nemzeti Üdülési Szolgálat ügyvezetője.

A csekkforgalmazás eredményét a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a hátrányos körülmények között élők támogatására fordítja. Idén az alapítvány 1,5 milliárd forinttal segíti a minimálbérrel azonos nettó összegből élő nyugdíjasokat, fogyatékkal élőket, gyermekes családokat, támogatja a szakmunkástanulók üdülését és hozzájárul az alacsony jövedelmezőségű munkáltatók üdülésicsekk-vásárlásához is.