Az EKB megismételte, hogy a legfrissebb gazdasági adatok vegyes képet rajzolnak, és a fellendülés nem gyorsul. Ugyanezzel indokolta a bank a hónap elején, hogy továbbra is változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási kamatminimumát, amely 2003 június óta 2 százalék.
A bank szerint a növekedést támogatja a világgazdasági növekedés szilárdsága, a kedvező finanszírozási helyzet az euróövezeti beruházások számára, a vállalatok javuló profitja és a javuló hatékonyság. Ugyanakkor a tartósan magas olajár kockázatot jelent a növekedés számára, tették hozzá.
Az infláció várhatóan valamivel 2 százalék fölött marad tizenkét hónapra számolva az euróövezet átlagában, függően az olaj árának alakulásától. Másodlagos inflációs nyomás felépülésének egyelőre nincs különösebben látható jele, annál is kevésbé, mert a bérnövekedés az utóbbi időben korlátozott, írták a bank elemzői.
Középtávon mindenesetre megmaradnak az árstabilitás kockázatai, ezért ezentúl is nagy éberségre van szükség: a legfontosabb, hogy az olaj ára ne vezessen másodlagos hatásokhoz a bérekben és az árakban - írták.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán megjelent elemzésében úgy vélte, hogy lehetséges kamatcsökkentés az EKB részéről, ha a jelenlegi gazdasági gyengeség, megtorpanás, illetve az euró esetleges további felértékelődése a vártnál alacsonyabb inflációt eredményez.
Az IMF becslése szerint az euróövezeti infláció várhatóan az Európai Központi Bank 2 százalékos küszöbértéke alá kerül az idén: 1,9 százalék körül alakul. Jövőre 1,7 százalékos évi átlagos inflációt vár az IMF az euróövezetben. Tavaly az évi átlagos fogyasztóiár-infláció 2,2 százalékos volt az euróövezetben.
Az EKB értékelése azonban inkább arra utalt, hogy kamatcsökkentés nem várható, habár a bank legalább minden bizonnyal folytatja a változatlanság politikáját, tekintettel a gyenge GDP-növekedésre, miközben a Fed várhatóan tovább emel, habár valószínűleg nem gyors ütemben.
Márciusban az euróövezetben átlagosan 2,1 százalékos volt a tizenkét havi infláció, csakúgy, mint februárban.