A lap szerint a családi adókedvezményre fordított összeg, a családi pótlék, illetve a rendszeres gyermekvédelmi támogatás forrásainak egybegyűjtésével egy egységes új családi pótlék bevezetését javasolta az esélyegyenlőségi tárca a hét végi gödi kormánymegbeszélésen. Az újság információi szerint az esélyegyenlőségi tárca által benyújtott anyag a segélyezés rendszerét, az elmaradott települések helyzetének javítását, a közgyógyellátás hatékonyabbá tételét is célozza. Ez a fontossági sorrend is.
A javaslat előkészítői szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer egy része - az adójóváírás - éppen a legszegényebbeket nem éri el, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás sem "céloz biztosan", s az egész szisztéma inkább a középréteghez tartozóknak kedvez. A helyzetet bonyolítja, hogy a rászorultság alapján járó támogatások megítélése és elosztása az önkormányzatok kezében van, tehát a szociálpolitika sem ellenőrizni, sem vétózni nem tud.
Az igazságosabb, a szegényeket jobban védő családtámogatásra a szakértők több próbaszámítást is végeztek, többletforrások, illetve azok bevonása nélküli, átcsoportosításon alapuló modellek szerint. Ezek egyike az összes családtámogatásra fordított összeget újraosztja a gyerekek száma és a kereset nagysága alapján, az összeget pedig hozzáadja a jogosultak adóköteles jövedelméhez. Ezzel a megoldással - pluszforrások bevonása nélkül - a legszegényebb családoknak juttatandó pénz a jelenlegi háromszorosára nőne.
Azok a családok szenvednének veszteségeket, amelyeknél a jövedelem az átlagkeresetnek legalább a másfélszerese, az a család pedig, ahol egy kereső éves jövedelme hatmillió forint fölött van, nem kapna támogatást. A kezdeményezés fontos célja, hogy a sokgyerekes családok progresszív pótlékemelésben részesülhessenek.
A javaslatok mögé sorakozó "hogyan"-ok részletes kidolgozásában szinte valamennyi tárca feladatot kap.
A javaslat előkészítői szerint a jelenlegi családtámogatási rendszer egy része - az adójóváírás - éppen a legszegényebbeket nem éri el, a rendszeres gyermekvédelmi támogatás sem "céloz biztosan", s az egész szisztéma inkább a középréteghez tartozóknak kedvez. A helyzetet bonyolítja, hogy a rászorultság alapján járó támogatások megítélése és elosztása az önkormányzatok kezében van, tehát a szociálpolitika sem ellenőrizni, sem vétózni nem tud.
Az igazságosabb, a szegényeket jobban védő családtámogatásra a szakértők több próbaszámítást is végeztek, többletforrások, illetve azok bevonása nélküli, átcsoportosításon alapuló modellek szerint. Ezek egyike az összes családtámogatásra fordított összeget újraosztja a gyerekek száma és a kereset nagysága alapján, az összeget pedig hozzáadja a jogosultak adóköteles jövedelméhez. Ezzel a megoldással - pluszforrások bevonása nélkül - a legszegényebb családoknak juttatandó pénz a jelenlegi háromszorosára nőne.
Azok a családok szenvednének veszteségeket, amelyeknél a jövedelem az átlagkeresetnek legalább a másfélszerese, az a család pedig, ahol egy kereső éves jövedelme hatmillió forint fölött van, nem kapna támogatást. A kezdeményezés fontos célja, hogy a sokgyerekes családok progresszív pótlékemelésben részesülhessenek.
A javaslatok mögé sorakozó "hogyan"-ok részletes kidolgozásában szinte valamennyi tárca feladatot kap.