Többségi tulajdonossá válhat a Népszabadságban a Ringier

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
MTI

A Ringier-csoport kisebbségi tulajdonosból többségivé válhat - bizonyos korlátozások mellett - a Népszabadságot kiadó társaságban; a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa kedden hirdette ki ezt kimondó határozatát.

Az indoklás szerint az előző eljárás óta lényeges változások álltak be a hazai lappiacon, a Magyar Hírlap eladásával pedig a Ringier magyarországi piaci súlyának esetleges horizontális hatásaival sem kell számolni már.

A versenytanács kötelezettségként írta elő a Ringier-csoport tulajdonában lévő, Tabora B.V-nek, hogy a jövő év április 30-áig a Népszabadság Rt. és a Ringier Kiadó Kft. hirdetésszervezési tevékenységének szervezetileg szétválasztva kell működnie. Ugyaneddig az időpontig a két társaság nem jelenhet meg közösen ügynökségi vagy más hirdetési ajánlatokban. További korlátozás, hogy 2007. október 30-áig a Népszabadság Rt. csak a piaci átlagnövekedés mértékében emelheti hirdetési listaárait. 

Hosszú történet

Két éve, 2003 március elején jelentették be, hogy a Ringier Kiadói Kft. lett a Népszabadság Rt. többségi tulajdonosa; a tájékoztatás szerint a svájci médiavállalkozás tulajdonát képező Tabora B.V. a Népszabadság Rt. eddig birtokában lévő 49,9 százalékos tulajdonrésze mellé újabb 17,7 százalékot vett át a Bertelsmann AG/Gruner+Jahr AG-tól.

A Ringier 2001 novemberében szerzett 49,9 százalékos részesedést a Népszabadságban a Bertelsmanntól. A német vállalat azért kényszerült a napilapban birtokolt részvényei eladására, mert az RTL Klubban is tulajdonnal bírt, ez pedig ellentmond a Magyarországon hatályos médiatörvénynek. A jogszabály ugyanis kimondja: aki országos terjesztésű napilapban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, az országos műsorszolgáltatóban, műsorelosztóban nem szerezhet befolyásoló részesedést.

Akkor közölték, a felek megindítják a szükséges versenyhivatali eljárást, felvetődött ugyanis a kérdés: a Ringier, amely az országos terjesztésű napilappiac 49 százalékát birtokolta, nem kerül-e a vásárlással erőfölénybe. A svájci médiabirodalom tulajdonában volt a hazai napilapok közül a Magyar Hírlap, a Blikk és a Nemzeti Sport is.

A GVH versenytanácsa 2003. szeptember 25-én döntött úgy, hogy nem engedélyezi az ügyletet; az indokolás lényege: a kérelmezett vásárlás megvalósulásával gazdasági erőfölénybe került volna a Ringier-csoport. A Ringier bíróságon támadta meg a határozatot; ennek nyomán a Fővárosi Bíróság szinte napra pontosan egy évvel később, 2004. szeptember 23-án úgy döntött: a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) új vizsgálatot kell lefolytatnia az ügyben.