A 100 lakosra jutó fővonalszám március végére 34,89-re csökkent a február végi 35,01-ről.
2005. első negyedévében a bekapcsolt fővonalak száma közel 43 ezerrel csökkent. A 100 lakosra jutó fővonalak száma 2004. végén 35,30, 2004. március végén 35,61 volt.
Az egy fővonalra jutó kezdeményezett hívások átlagos időtartama márciusban a februári 215,0 percről 225,5 percre emelkedett. A kezdeményezett hívások átlagos időtartama ugyanezen időszak alatt 3,37 percről 3,33 percre csökkent.
A háztartások telefonellátottságának aránya március végén a 2004 végi 70,9 százalék és a februári 70,3 százalék után 70,1 százalékon állt.
2005. márciusában a 100 fővonalra jutó várakozók száma 0,28-ról 0,30–ra emelkedett. Az ISDN fővonalak száma márciusban mintegy 6,7 ezerrel csökkent, így ezek aránya az összes fővonalszámon belül 16,67 százalékra mérséklődött a február végi 16,80 százalékról. A mutató december végén 16,66 százalékon állt, vagyis az elmúlt negyedévben az ISDN fővonalszám aránya 0,01 százalékponttal emelkedett – miközben a vonalak száma 6,8 ezerrel csökkent a negyedévben. A látszólagos ellentmondás oka az ISDN fővonalak és a teljes fővonalszám eltérő mértékű változásából adódik.
Az xDSL vonalak száma a március végén 267 240 volt, több mint 9 ezerrel több, mint február végén. Március végén az xDSL vonalak az összes bekapcsolt fővonal 7,6 százalékát tették ki.
A vezetékes telefonszámok hordozhatóságával márciusban a NHH adatai szerint közel 3 700 vonal, 2005 első negyedévében pedig 10 398 esetében éltek. Március végéig a vezetékes számhordozhatóság 2004. januári bevezetése óta összesen 58 262 földrajzi számot hordoztak Magyarországon.