A fél évvel ezelőtti, legutóbbi OECD-előrejelzés még fordított volt az Egyesült Államok számára: 3,3 százalékra szólt erre az évre és 3,6 százalékra jövőre.
Az euróövezetnek az OECD idénre 1,2 százalékos, jövőre 2,0 százalékos GDP-növekedést valószínűsített. Az előző becslés 1,9 százalékos, illetve 2,5 százalékos növekedésre szólt.
Németország gazdasága az idén, az OECD szerint, 1,0 százalékkal bővülhet a tavaly év végén jósolt 1,2 százalék helyett, és jövőre 1,6 százalékkal nőhet, a korábban becsült 2,1 százalék helyett. Az új előrejelzések megegyeznek a német kormány legfrissebb becsléseivel. Az OECD szerint Németország az idén és jövőre negyedik, majd ötödik éve egyvégtében meg fogja szegni az euróövezet GDP-arányosan 3 százalékos tűréshatárát az államháztartási hiányra, mert késik a közkiadások reformja.
Japán számára az előrejelzés 1,5 százalékos erre az évre a korábban jósolt 2,1 százalék helyett, és 1,7 százalékos jövőre, a tavaly év végi becslésben szerepelt 2,3 százalék helyett. Az OECD szakértői javasolták, hogy a japán központi bank folytassa az eddigi "zérókamat" politikát.
Az egész OECD-térségben a szervezet szakértői az idén átlagosan 2,6 százalékos, jövőre 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számítanak. Úgy vélik, hogy a világkereskedelem az idén 7,4 százalékkal, jövőre 9,4 százalékkal bővül.
Az OECD előrejelzése szerint az euróövezetben az idén átlagosan 1,5 százalékos, jövőre 1,7 százalékos infláció várható. Ez megerősíti független szakértők mind egyöntetűbb véleményét, hogy az Európai Központi Bank (EKB) az idén már nem emeli a 2003. június óta változatlan, 2 százalékos irányadó refinanszírozási kamatminimumát. Az OECD előrejelzése szerint a rövid lejáratú kamatok az euróövezetben az idén átlagosan 1,8 százalékra, jövőre 1,9 százalékra várhatók.
Európában a legközelebbi kihívás az, miként lehet tartós ösztönzést adni a hazai keresletnek, az ismétlődő visszaesések után. Az OECD szakértői a maguk részéről kamatcsökkentést sürgettek az EKB-tól, a kereslet serkentése végett, és úgy vélték, hogy az euróövezeten kívüli Nagy-Britanniában nincs szükség további kamatemelésre. Szerintük a magánfogyasztás erősítésének sikere lehetővé tenné a reformok megtorpanásának elkerülését is. Jellemző, hogy az erős euró és a drága olaj jobban megártott Németországnak és Olaszországnak, amelyek kevésbé ellenállók a külső megrázkódtatásokkal szemben, mint akár Spanyolországnak vagy az északi országoknak.
Az OECD elemzői rámutattak, hogy az Egyesült Államokban sürgős szükség van a folyómérleg hiányának csökkentésére, mert különben a dollár zuhanhat, és az minden ország gazdaságának ártana, az euróövezetnek még akkor is, ha az EKB gyorsan csökkentené irányadó kamatát.
A szervezet elemzői megrótták az orosz kormányt, amiért a Jukosz olajvállalat elleni, adóügyi támadással elbizonytalanította a befektetőket, és mert késlekedik a szerkezeti reformokkal. Azt írták, hogy ez fenyegeti a gazdasági növekedés fenntartását. Erre az évre és jövőre egyaránt 6,0-6,0 százalékos növekedést jósoltak az orosz GDP-ben, eltérően a többi volt szovjetköztársaságtól, amelyekben 10 százalék körül vannak továbbra is gazdasági növekedési esélyek.