Gráf József közölte: a magyar agrártermékek minőségileg és mennyiségileg egyaránt állják a versenyt más országok hasonló produktumaival, sőt, hozzájárulnak hazai munkahelyek megtartásához, a vidék fejlődéséhez.
Szükséges, hogy a termelők becsüljék a fogyasztókat, a fogyasztóknál pedig érték legyen a magyar technikával, szakértelemmel, tisztességgel előállított áru. Ez minden kultúrországban alapja a termelő és a fogyasztó közötti összefogásnak - mondta.
A szakminiszter szerint az összefogás azért is szükséges, mert Magyarország európai uniós csatlakozásával, a közös piacba való belépéssel a nagy erőfeszítések ellenére is megnehezült a nem megfelelő minőségű termékek kiszűrése.
Az MTI által megkérdezett gazdák arról számoltak be, hogy a hazai burgonyafogyasztás évek óta csökken. Amíg az 1970-es években 80 kilogramm, addig a kétezres évek elején már csak mintegy 60 kilogramm volt az egy személyre jutó fogyasztás.
A nyugat-európai országokban feldolgozott formában sokkal több burgonyát fogyasztanak, Hollandiában például évi 180, Németországban 200 kilogrammot személyenként.
A gazdák szerint a gyenge hazai kereslet azért is furcsa, mert a burgonyának kedvező élettani tulajdonsága, alacsony energia-, ugyanakkor magas C, B1, B2, E és A vitamintartalma van, fehérjéi pedig könnyen emészthetőek.